Betiltották a fejkendőt a bolgár iskolákban

„Szeretnénk kifejezni elkeseredettségünket és ellenvéleményünket a döntéssel kapcsolatban” – jelentette ki Hussein Hafazov a több százezres lélekszámú, döntően török nemzetiségű polgárokból álló bulgáriai muszlim közösség főmuftija. Mint mondta, a törvény, amennyiben hatályba lép, súlyosan korlátozza a muzulmánok jogait, és meggátolja a nőket abban, hogy „felelősségteljesen”, az iszlám hagyományainak szellemében öltözködjenek. A vallási vezető ezen kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy a tiltás a vallási és nemzetiségi feszültségek növekedését eredményezi majd a balkáni országban. „Már a közelmúltban is történt néhány támadás mecsetek és más muzulmán intézmények ellen, és számos iskola vezetősége eddig is önkényesen megtiltotta, hogy a diáklányok a fejkendővel a fejükön jelenjenek meg az osztálytermekben” – jelentette ki.

Az európai államok közül elsőként 2004-ben, Franciaországban tiltották be a fejkendő viselését és más vallási jelképek használatát az állami intézményekben. A párizsi döntés nagy vihart kavart a világ muzulmánjai körében. Ezt követően számos más európai uniós tagország is követte a francia példát. A muzulmánok felháborodásának egyik döntő oka az, hogy a fejkendő nem csupán vallási jelkép, hanem a nők számára kötelezően előírt ruhadarab, amellyel vallási hovatartozásukat fejezik ki.

Bulgária esetében pedig a tiltás kiváltképpen súlyos gondok forrása lehet, hiszen – más európai uniós államokkal ellentétben – a muzulmánok nem az utóbbi évtizedekben vándoroltak be, hanem sok-sok évszázada élnek a balkáni országban. A 7,8 milliós lakosság tizenkét százaléka muzulmán vallású, akik többnyire az egykori hódító Oszmán Birodalom államalkotó török népének leszármazottai. Keresztények és muzulmánok hosszú évszázadok óta viszonylagos békességben élnek együtt. A török nemzeti érdekeket képviselő politikai erő, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért 2001 óta a kormánykoalíció tagja.