Barack Obama hite

Gyermekkorát ugyanis a nagyrészt muszlimok lakta Indonéziában töltötte, édesapja is e vallás híve volt, anyja azonban keresztény elveket vallott. Vallási meggyőződés ide vagy oda, a feltételezések miatt az Egyesült Államokban élő valódi muszlimok sínylik meg legjobban a választási kampányt, őket ugyanis közvetlen támadások érik.

Terjed Amerikában az iszlám-ellenesség, melynek megfékezésére „100 aggódó tudós” tett kísérletet egy közösen fogalmazott nyilatkozat kiadásával. A tudósok mellett más közéleti személyiségek is nevüket adták ahhoz a kiáltványhoz, melyet október 7-én írtak alá és mely a növekvő iszlám-ellenességnek kíván gátat szabni. Az elmúlt hetekben napvilágot látott a „Megszállottság: A radikális iszlám háborúja a nyugat ellen” című film, melyből csaknem 20 millió példányt csatoltak reklámmellékletként különböző újságokhoz országszerte.

A filmben – melyet egy magát a politikától és főképp McCain kampányától elhatároló csoport jegyez – öngyilkos merénylők, fegyverforgatásra kiképzett gyerekek és egy a muszlimok által megszentségtelenített keresztény templom is szerepel. Talán a negatív kampány is szerepet játszik abban, hogy a muszlim közösséget közvetlen támadások is érik az utóbbi időben. Kaliforniában a városi tanács egy tagjelöltje – aki nem mellesleg maga is megtért muszlim – kapott fenyegető telefonüzenetet, melyben finoman közölték vele: legszívesebben levágnák a fejét, ahogy azt minden muszlim megérdemelné. Chicagóban, ahol a demokrata elnökjelölt is él, két hónap alatt négy alkalommal rongálták meg ugyanazt a mecsetet iszlám-ellenes üzenetekkel tarkítva annak falait. Egy ohiói kampányrendezvényen pedig – ahogy az egy Al Jazeera által közzétett videóból kiderül – tisztán kivehető, ahogy a tömegben egy nő Obamára utalva azt mondja: „ő nem keresztény, ez pedig egy keresztény nemzet”. Egy másik nő „az egész muszlim dolog” miatt nem állna a demokrata jelölt mellé, szerinte sokan elfelejtkeztek már a 2001-es szeptemberi terrortámadásokról, ez pedig igencsak aggasztó.

Ahmed Rehab, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának chicagói igazgatója szerint sokkal inkább aggasztó, hogy a közvélemény ma már az „arab” vagy a „muszlim” szó hallatán is megbotránkozik. Rehab úgy gondolja, az iszlám-ellenesség terjedésével egyenes arányban nő majd a gyűlöletbűnözés. Colin Powell volt külügyminiszter toleranciára szólított fel, amikor Obama lehetséges muszlim hitéről beszélt. „Talán baj van azzal, ha valaki muszlim ebben az országban? Baj van azzal, ha egy hét éves muszlim amerikai gyerek azt hiszi, ő is elnök lehet egyszer?” – tette fel a kérdést a politikus. Powell szerint Amerika rossz irányba halad, ha e kérdésekre igenlő a válasz.

A 305 milliós ország lakosainak egy, a világ lakosságának pedig 21 százalékát alkotják a muszlim hívők, jelenlétük tehát igen erős, mégis, az emberek többsége keveset tud magáról a vallásról és az iszlám értékrendjéről. Daniel Varisco, a „100 tudós” egyike azt állítja, a hazug vádak, miszerint Obama a Koránra esküdne fel, ha megválasztanák, vagy annak kihasználása, hogy az elnökjelölt és a terroristavezér Oszama Bin Laden keresztneve rímel egymással ékesen bizonyítja, mennyire elharapózott a helyzet.

Az iszlám-ellenes filmet készítő Clarion Alapítvány magát egy oktató csoportnak igyekszik feltüntetni, akik csak a radikális iszlám sürgető veszélyére próbálják felhívni a figyelmet. Állításuk szerint semmilyen politikai vagy vallási csoporthoz nem köthetőek és az, hogy elméletükkel épp a választási kampány közepén rukkoltak elő pusztán a véletlen műve. Az észak-amerikai Iszlám Kör nevű muszlim szervezet ezzel szemben ellenkampányba kezdett, szórólapokkal és egyéb reklámanyagokkal szeretnék népszerűsíteni az iszlám vallást, mint „Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed életformáját”. Ahmed Rehab szerint ez csak tüneti kezelés, a helyzet akkor oldódna meg, ha képesek lennénk belátni, hogy a muszlimok is csak emberek, olyanok, mint bárki más.