Az orosz elnök a Vatikánba megy
Róma – Moszkva – Szerte a világon, vallási és politikai körökben egyaránt nagy érdeklődéssel várják Dmitrij Medvegyev orosz elnök csütörtöki vatikáni látogatását és találkozását XVI. Benedek pápával. Forrás: MTI
Ez lesz Medvegyev második szentszéki látogatása. Az első 2009 decemberében történt, s a teljes diplomáciai kapcsolatok helyreállítása jegyében zajlott: a két ország hivatalos külképviseletei kölcsönösen megkapták a nagykövetség státusát.
Az orosz-vatikáni legmagasabb szintű kapcsolatoknak hosszú a történetük. I. Miklós cár volt az egyetlen orosz uralkodó, aki találkozott a pápával. Erre 1845-ben került sor, s két évvel később az orosz birodalom és a Szentszék aláírta a konkordátumot. A kétoldalú viszonyt szabályozó szerződés azonban írott malaszt maradt – a cári időkben a Vatikán nem is nevezte ki oroszországi nunciusát –, ennek ellenére a Szentszék sosem került ki Oroszország érdeklődési köréből, ami fordítva is igaz.
Időközben az első világháború, majd az orosz forradalom zavarta meg a kapcsolatok építését. Sztálin 1935-ben ironikusan azt kérdezte Pierre Laval francia külügyminisztertől, amikor szóba került a Vatikán jelentősége a nemzetközi színtéren: „Vatikán? Hány hadosztálya van..?" Nyikita Hruscsov nem utazott el a Vatikánba, holott XXIII. János pápa a szovjet vezető lánya, Rada útján hívta őt látogatásra. Radát és férjét, Alekszej Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét 1963-ben fogadta audiencián a katolikus egyházfő.
Az első magas beosztású szovjet vezető, aki nem hivatalos látogatásra a Vatikánba utazott, Nyikolaj Podgornij, a szovjet legfelsőbb tanács elnöke volt: 1967 januárjában járt a pápánál magánkihallgatáson.
II. János Pál pápa idején Andrej Gromiko külügyminiszter, majd 1989 decemberében Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, a legfelsőbb tanács elnöke járt a Vatikánban hivatalos látogatáson. A rákövetkező évben diplomáciai kapcsolat létesült Moszkva és a Szentszék között, a pápa pedig ugyanabban az évben már első szovjet államfőként köszöntötte Gorbacsovot. 1991 decemberében II. János Pál pápa találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel, s hét évvel később is tárgyaltak egymással. Vlagyimir Putyin elnökként szintén kétszer tárgyalt II. János Pál pápával (2000 és 2003), illetve egyszer utódjával, XVI. Benedek pápával (2006).
A pápák és az orosz elnökök találkozói világi jellegűek, általában nem érintik az orosz ortodox egyház és a római katolikus egyház ökumenikus kapcsolatait. Ugyanakkor mindkét egyház elöljárói elismerik, hogy lendületet adnak az építő szellemű kapcsolatok fejlődésének. XVI. Benedek többször kifejezte készségét a moszkvai pátriárkával való együttműködésre. Egy interjúban igenlően válaszolt a kettejük találkozójának lehetőségét firtató kérdésre. A 83 éves katolikus egyházfő úgy fogalmazott, hogy egyre kedvezőbben alakulnak a találkozó megtartásához szükséges feltételek.
A nagy egyházszakadás 1054-ben történt – nyugaton a római katolikus, keleten pedig az ortodox egyház jött létre –, de azóta római pápa nem találkozott Moszkva és egész Oroszország pátriárkájával. Az ezeréves konfliktus ellenére az oroszoknak majdnem fele – 49 százaléka – kedvezően viszonyul a két egyházfő találkozásához, és mindössze két százalékuk utasítja el azt – legalábbis erről tanúskodik egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás.
A két egyházfő találkozójának létrejöttéhez hozzájárulhatnak az egyházi képviselők múltbeli tudományos kapcsolatai, amelyek akkor bontakoztak ki, amikor a jelenlegi pápa, Joseph Ratzinger még a regensburgi katolikus egyetem rektora volt, Kirill pátriárka pedig tanár a leningrádi teológiai akadémián. Tavaly a katolikus egyházfő diplomáciai precedenst teremtett azzal, hogy világi látogatást tett egy külföldi országban: II. Erzsébet királynő meghívására felkereste Nagy-Britanniát. Megfigyelők szerint egyelőre korai lenne beszélni a szentatya oroszországi látogatásáról, de a pápa és a pátriárka találkozójára sor kerülhet egy harmadik országban. Erről azonban aligha esik szó Dmitrij Medvegyev orosz elnök csütörtöki szentszéki látogatásán.
