Az indiai katolikus egyház bizakodó a keresztényüldözés ellenére
Újdelhi – A pápa március 21-én fogadta az ad limina látogatáson a Vatikánban tartózkodó Indiai Püspöki Konferencia tagjait. A megbeszélésekről és az indiai katolikus egyház helyzetéről Oswald Gracias bíboros, Mumbai érseke, az Indiai Püspöki Konferencia elnöke adott nyilatkozatot a Vatikáni Rádiónak. Forrás: Magyar Kurír
Indiában 25 millió keresztény él, az ország lakosságának 2,3 százaléka. A katolikusok száma 18 millió. A katolikus egyház elkötelezett a nevelés terén és a szegények támogatásában, hangsúlyozottan a dalitok, a kaszton kívüliek esetében. Annak ellenére, hogy nyitott a vallásközi párbeszédre, a katolikus kisebbség gyakran diszkrimináció és erőszakos cselekedetek célpontja. Szomorú példái erre a 2008-ban Orissza államban történt véres események– mondta a Vatikáni Rádiónak adott interjúban Gracias bíboros.
Orisszában a hatóságok passzívak maradtak a keresztények elleni támadások láttán, akiknek a környező erdőkbe kellett menekülniük az agresszió elől. Karnatában is hasonló események történtek. Ennek eredményeként az elkövetőek azt gondolják: következmények nélkül cselekedhetnek, hiszen a kormány szemet huny az esetek felett, s ez téves üzenetet közvetít feléjük. Az Indiai Püspöki Konferencia elnöke kiemelte, hogy küzdenek ezen igazságtalanság ellen s a helyzet megváltoztatásáért, de a központi kormány nem reagál kérvényeikre. Nagy bizalommal fordul azonban a hindu többséghez és a muzulmánokhoz vagy más vallások képviselőihez. Egyes politikusok eszközként használták fel a vallást saját céljaikra, hogy szavazatokat szerezzenek. Ennek eredményeként veszélybe került az ország laicitása, de biztos vagyok benne, hogy az emberek nem hagyják veszni a laicitás elvét – fogalmazott Mumbai érseke. A hindu fundamentalisták vádjával kapcsolatban Gracias bíboros kijelentette: a Katolikus Egyház nem hisz a kényszer-áttérítésekben, hiszen nincs értelmük. „Nem igyekszünk senkit erővel megkeresztelni, tehát ez a vád igazságtalan és alaptalan.”
A vallásközi párbeszéd kapcsán Mumbai érseke elmondta: nagyon jók a kapcsolatok a hindu és a muzulmán vallási közösségek vezetőivel és a közösségekkel, de vannak, akik nem nyitottak a dialógusra. A II. János Pál indiai látogatásának 25. évfordulójára rendezett találkozón hindu, muzulmán és keresztény vezetők vettek részt, s erkölcsi kérdésekről beszéltek, valamint a vallás befolyásáról a társadalomban. Ez az esemény nagy előrelépést jelentett a vallásközi párbeszédben, mindenkire mély benyomást tett. Sokat kell azonban még tennie mindegyik félnek – hangsúlyozta a bíboros.
Arra vonatkozóan, hogy az egyház Indiában mit ajánlhat fel az egyetemes egyháznak, Oswald Gracias rámutatott: sok mindent, kezdve az indiai nép mély vallásosságától. India jelentős haladást ért el gazdasági téren, ugyanakkor a vallás továbbra is fontos eleme az életnek. Az indiaiak elmondhatják a világnak, hogy a különböző valláshoz tartozó emberek együtt tudnak élni békében, szeretetben, harmóniában és a kölcsönös megértésben, mindannyian Istent keresve. Mindnyájan egy nagy család vagyunk – hangsúlyozta az Indiai Püspöki Konferencia elnöke.