Algériában meggyilkolt szerzetesekről szóló filmmel nyílik meg a Viennale

Az Emberek és istenek (Des hommes et des dieux) című alkotás az Algéria Atlasz-hegységében, Maghreb hegyei között található tibhirine-i Miasszonyunk kolostorában történt eseményekre épül. 1996-ban muzulmán fundamentalisták elrabolták az ott élő hét trappista szerzetest; holttestüket több mint egy hónappal később találták meg. Máig tisztázatlan, hogy elrablóik végeztek-e velük.

A tibhirine-i kolostor hét szerzetese életével fizetett Istenhez és az algériai néphez való hűségéért, de hitvallásuk azóta is számos ember lelkét megérinti – írta a La Croix sajtóközleménye.

Az Étienne Comar forgatókönyve alapján készült, nagyközönségnek szóló film a hét trappista szerzetes mindennapi életét kívánja bemutatni 1993-tól, amikor is egy fegyveres muzulmán csoport ultimátumot intézett az Algériában élő külföldiekhez. A film alapjául szolgáló könyv (John Kaiser, A tibhirine-i szerzetesek: Hit, szeretet és terror Algériában) fordítóját is bevonták a munkába. A főbb szerepeket Lambert Wilson, Michael Lonsdale és Olivier Rabourdin játssza. A stáb tagjai pár napot Tamiéban töltöttek, hogy megfigyeljék a ciszterciek életét: a meggyilkolt szerzetesek közül annak idején ketten ebből a kolostorból kerültek Tibhirine-be. A filmet Marokkóban forgatták.

A francia színész, rendező és forgatókönyvíró, Xavier Beauvois filmjét a 2010. évi cannes-i filmfesztiválon a második legrangosabb díjjal, a Grand Prix-nagydíjjal jutalmazták. Az ökumenikus zsűri is kitüntetésben részesítette az alkotást. Franciaországban mozilátogatók milliói nézték meg az alkotást, heteken keresztül a legnézettebb film volt a rendező hazájában. Francia filmes szakmai bizottság döntése alapján Oscar-díjra is jelölik a filmet, a legjobb külföldi film kategóriában.

Az idei, 48 Viennale megnyitásként tekintheti meg a közönség Xavier Beauvois alkotását. A fesztivál igazgatója, Hans Hurch nyilatkozata szerint az időzítés, az Emberek és istenek nyitófilmként való vetítése üzenet: „Olyan időkben, amikor világszerte – így Ausztriában is – lelplezetlen támadás éri az idegen vallások képviselőit s a másként gondolkodókat, ez a film a társadalom más, szabadabb formájának lehetőségéről tanúskodhat azok számára, akik ezt hajlandóak észre venni.”