A vatikáni szóvivő reagált a pápa elleni vádakra
Róma – A New York Times által felvetett, s a magyar sajtó által is átvett „Murphy-ügy” kapcsán az alábbiakban közzétesszük a szentszéki szóvivő, Federico Lombardi jezsuita március 25-i angol nyelvű nyilatkozatának teljes magyar fordítását. Forrás: Magyar Kurír
„A Milwaukee-i Főegyházmegye papja, Lawrence Murphy atya tragikus esete különösen sérülékeny áldozatokat érintett, akiknek szörnyű szenvedést okoztak tettei. A hallássérült gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekkel Murphy atya megszegte a törvényt s, ami még fontosabb, az áldozatai által belé vetett sérthetetlen bizalmat.
Az 1970-es évek közepén Murphy áldozatai közül egyesek feljelentést tettek a visszaélések miatt a polgári hatóságoknál, amelyek akkor nyomozást is folytattak ellene. Mindazonáltal, újabb hírek szerint az akkori nyomozást végül ejtették. A Hittani Kongregáció nem értesült az ügyről, csak mintegy húsz évvel később.
Azt sugallták, hogy ebben az esetben összefüggés létezne a Crimen sollicitationis alkalmazása, és aközött, hogy a gyermekek molesztálását nem jelentették a polgári hatóságoknak. Valójában nincs ilyen összefüggés. Sőt, ellentétben egyes, a sajtóban keringő állításokkal, a Crimen sollicitationis, illetve az Egyházi Törvénykönyv soha sem tiltotta, hogy a gyermekek kárára elkövetett visszaéléseket a rendészeti hatóságoknak jelentsék.
Több mint két évtizeddel azután, hogy a visszaéléseket az egyházmegyei hatóságoknak és a rendőrségnek jelentették, az 1990-es évek végén fordultak a Hittani Kongregációhoz azzal a kérdéssel, hogy kánonjogi szempontból hogyan járjanak el a Murphy-ügyben. A kongregációt azért értesítették az ügyről, mert az gyónás kapcsán elkövetett bűnre csábítást is tartalmazott, ami a bűnbocsánat szentségének megsértését jelenti. Fontos megjegyezni, hogy a kongregáció elé terjesztett kánonjogi kérdés független volt a Murphy atyával szembeni esetleges polgárjogi vagy büntetőjogi eljárástól.
Hasonló esetekre az Egyházi Törvénykönyv nem irányoz elő automatikus büntetéseket, hanem azt javasolja, hogy az ítéletet akár a legnagyobb egyházi büntetés, vagyis a klerikusi állapotból történő elbocsátás (ld. 1395. kán., 2. §) lehetőségét sem kizárva hozzák meg. Azon tények figyelembe vételével, hogy Murphy atya idős és rossz egészségi állapotban volt, továbbá hogy visszavonultan élt, és húsz év alatt nem jelentettek vele szemben visszaéléseket, a Hittani Kongregáció javasolta, hogy a milwaukee-i érsek a helyzet kezelésekor például korlátozza Murphy atya nyilvános szolgálatát, és követelje meg, hogy Murphy atya vállaljon teljes felelősséget tettei súlyosságáért. Murphy atya hozzávetőleg négy hónappal később elhunyt, minden további incidens nélkül.”
(fordította Érszegi Márk Aurél – a nyilatkozat eredeti szövege a Szentszék honlapján)
