A szépség kinyilatkoztatja Istent – A pápa beszéde a Sagrada Familia-templom felszentelésekor
Barcelona – XVI. Benedek pápa vasárnap felszentelte a barcelonai Sagrada Familia-templomot. A homíliában méltatta Gaudít, a templom tervezőjét, beszélt az egyház küldetéséről a világban, és hangsúlyozta a család intézményének fontosságát. Forrás: Magyar Kurír
A pápa először katalán nyelven üdvözölte az egybegyűlteket. Külön köszöntötte a spanyol királyi párt, Lluís Martínez Sistach bíborost, Barcelona érsekét, és a jelen lévő egyházi és világi méltóságokat.
A hatszáz fős kórus a Tu es Petrus énekkel, a hívek pedig lelkes tapssal köszöntötték XVI. Benedeket.
Ezután spanyol nyelven megemlékezett az építészekről, a kőművesekről és mindazokról, akik részt vettek a templom építésében. Antoni Gaudí alakjára hívta fel a figyelmet, aki a terv megálmodója és megvalósítója volt, zseniális építész és hithű keresztény ember, aki életét méltóságban és egyszerűségben élte le. Hangsúlyozta, hogy ez az esemény bizonyos értelemben csúcspontja a katalán föld keresztény történelmének, és emlékeztetett arra, hogy ez a föld a XIX. század végétől számos keresztény szentet, rendalapítót, vértanút és költőt adott a világnak.
Kifejezte örömét, hogy ez a szent épület szorosan kapcsolódik Szent József alakjához. Különös meghatottságának adott hangot, hogy a számtalan nehézség ellenére Gaudí milyen nagy bizonyossággal hitt az isteni gondviselésben, amikor kijelentette: “Szent József fejezi majd be a templomot”. Megemlítette, hogy most egy olyan pápa szenteli fel, aki a keresztségben a József nevet kapta. Isten tekintete előtt épült fel az a remekmű, amely a láthatatlan Isten látható jele. Az ő dicsőségét fejezik ki a tornyok, amelyek felfelé törnek és irányt mutatnak az abszolút világosság felé.
Gaudí három nagy könyvből merített ihletet: a természet, a Szentírás és a liturgia könyvéből, és így a világ történetét az üdvtörténethez kapcsolta. Az épület megmutatja, hogy az egész teremtés az Istent dicsőíti, ugyanakkor az emberek elé tárja a misztériumot, amelyet Jézus Krisztus születése, halála és feltámadása által nyilatkoztatott ki Isten. Gaudí zseniális módon vett részt ezáltal egy olyan emberi lelkiismeret formálásában, amely a világban gyökerezik, nyitott Isten felé, és amelyet Krisztus ragyog be és szentel meg. Megvalósította ezzel napjaink egyik legfontosabb feladatát, amely nem más, mint legyőzni a szakadást az emberi és a keresztény lelkiismeret, a világban való időszakos létezés és az örök életre való nyitottság, a dolgok szépsége és Isten, mint legfőbb szépség között. Nem szavakkal valósította meg, hanem kövekkel, vonalakkal, felületekkel. A Szentatya hangsúlyozta, hogy az embernek nagy szüksége van a szépségre: ebből a gyökérből növekszik a béke törzse és a szeretet gyümölcse. A szépség kinyilatkoztatja Istent, mert a szép alkotás szabadságra hív és elszakít az önzéstől.
Szent Pált idézte a második olvasmányból: „A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki nem rakhat” (1Kor 3,11). Jézus a kő, aki hordozza a világ terhét, és egyben tartja az egyházat. Az egyház nem önmagában létezik: hivatása, hogy Krisztus jele és eszköze legyen, neki engedelmeskedjen. Az egyetlen Krisztus megalapította az egyetlen egyházat: ő a szikla, akire a hitünk épül. E hit alapján igyekszünk megmutatni a világnak Isten arcát. Meg kell mutatni mindenkinek, hogy Isten a béke, és nem az erőszak Istene, a szabadság, és nem a kényszer Istene, az egyetértés, és nem a széthúzás Istene.
A pápa hangsúlyozta, melyen fontos a Szent Család templomának felszentelése egy olyan korban, amelyben az emberek azt hiszik, Istentől függetlenül építhetik fel az életüket. Gaudí műve által megmutatja, hogy ez ember igazi mércéje Isten, és a valódi eredetiség titka nem más, mint a visszatérés az eredethez, Istenhez. A pápa idézte az építészt: “A templom az egyetlen dolog, amely méltóképpen jeleníti meg egy nép érzéséit, hiszen az emberben lévő legmagasztosabb dolog a vallás”.
XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy a templom felszentelésével megmutatjuk a világnak Istent, aki az emberek barátja, és arra hívjuk az embereket, hogy legyenek Isten barátai. A Názáreti Szent Családnak ajánlotta a templomot és elmondta, hogy ez a kis család mindig is a szeretet, az imádság és a munka iskolája volt. Napjainkban az életkörülmények megváltoztak, hatalmas technikai, társadalmi és kulturális fejlődés zajlott le. E fejlődésnek együtt kell járnia az erkölcs, a mások iránti figyelem fejlődésével, védeni és segíteni kell a családokat, hiszen az emberi élet alapja az egy férfi és egy nő közötti nagylelkű és felbonthatatlan szeretet. Az igazi szabadság csak ott születhet meg és maradhat fenn, ahol szeretet és hűség uralkodik. Az egyház tehát megfelelő gazdasági és szociális intézkedéseket kér ahhoz, hogy a nők maradéktalanul megvalósíthassák hivatásukat otthon és a munkahelyükön, a házasságban egyesülő férfi és nő alkotta család élvezze az állam határozott támogatását, a gyermekek élete szent és sérthetetlen legyen fogantatásuk pillanatától kezdve, segítsék elő jogi és szociális téren is a születések számának növekedését. Az egyház szemben áll mindennel, ami az emberi élet ellen irányul és támogat mindent, amely elősegíti a természet rendjét, a család intézményének javát.
A pápa végül Isten áldását kérte Barcelona városára és lakóira, és az egész világra. Ezt követően ismét katalán nyelven beszélt, és Mária, az „Áprilisi Rózsa”, az „Irgalom Anyja” oltalmába ajánlotta a jelenlévőket és mindazokat, akik lehetővé tették ennek az építészeti csodának a létrejöttét.
