A pénzügyi válság valójában erkölcsi krízis

A gazdasági visszaesés hosszúra nyúlik – állapította meg a G21 országok november 15–16-i washingtoni találkozója után a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A jelenlegi válságot nem lehet csupán pénzügyi eszközökkel megoldani – mondta a püspök. Az Egyház társadalmi tanításából kiindulva a piacnak – legyen az akár a pénzügyi piac – olyan feltételekre van szüksége,  amelyeket nem tud magától megteremteni, ilyen például a bizalom. Amikor egy gazdasági-pénzügyi rendszer válságba jut, annak sosem csak gazdasági vagy pénzügyi okai vannak, hanem a világszintű erkölcsi rendszer megsérüléséből fakad. A bizalom nem gazdasági-pénzügyi elem, hanem etikai magatartás. Ha a piac ezt figyelmen kívül hagyja, önmagától nem képes újra felépíteni.

Nagyobb bölcsességgel kell a piacra tekinteni – mondta Crepaldi azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi válság miatt szükséges-e az állam jelenléte a gazdaságban. Ha a piacot nem célnak, hanem eszköznek tekintettük volna, nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe. Ahol megbukott a gazdaság és a pénzgazdálkodás, tér nyílik az állam politikai beavatkozásához. A piacot ugyanakkor nem szabad démonként feltüntetni, hogy ezáltal felmagasztaljuk az államot. Meg kell őrizni az egyensúlyt, és a helyzetet három szereplőnek kell rendeznie: a piacnak, az államnak és a civil társadalomnak – zárta interjúját Giampaolo Crepaldi.