A pápa szerint túl kell lépni a bosszún és az ellenségeskedésen
Jeruzsálem – Ökumenikus találkozóval kezdte szentföldi zarándoklatának utolsó, nyolcadik napját a pápa Jeruzsálemben. XVI. Benedek ismét hangsúlyozta: van remény arra, hogy túl lehessen lépni a bosszún és az ellenségeskedésen és béke legyen a Közel-Keleten. Forrás: Magyar Rádió, hirtv.hu
A Szent Sír templomban zárta közel-keleti körútját a pápa. A Biblia szerint ezen a helyen feszítették keresztre Krisztust. XVI Benedek arról beszélt: a hely üzenete, hogy az ellenségeskedést és a gyűlölködést is le lehet győzni.
A katolikus egyházfőt a közel-keleti keresztény közösségek vezetői együtt fogadták: a ferences rend mellett az ortodox, kopt, örmény és etióp gyülekezet vezetői, akik közösen felügyelik a Szent Sír templomot, viszont sok más közös szent hely fennhatóságáról képtelenek megegyezni. XVI. Benedek szerint Krisztus feltámadása a mai embernek azt jelzi, hogy az ilyen ellenségeskedésnek véget lehet vetni.
A sír mellett tartott összefoglaló záró beszédében a pápa utalt a különböző keresztény felekezetek közti régebbi viszályokra, majd azt mondta, hogy Jézus mindannyiunkat arra kért, hogy a béke városában élők, vagyis Jeruzsálem számára az egység és a béke tanúi legyünk. A pápa megáldotta a Szentföldön élő keresztényeket, majd visszatért szállására, ahonnan helikopter szállította a Tel-Aviv melletti Ben Gurion reptérre.
A katolikus egyházfő a repülőtéren még egyszer megismételte útja üzenetét: véget vetni a vérontásnak, békét teremteni a Közel-Keleten.
A katolikus egyházfő a repülőtéren egyértelműen állást foglalt egy önálló palesztin állam megalakulása mellett, de hangsúlyozta, hogy Izraelnek is joga van a létezéshez, mégpedig biztos és nemzetközileg elismert határok között. XVI. Benedek felszólította a palesztinokat és Izraelt, hogy szakítsák meg az erőszak ördögi körét. A búcsúceremónián Simon Peresz izraeli elnök kiemelte: különösen nagy súlya van a pápa figyelmeztetésének, miszerint a holokausztot sem tagadni, sem elfelejteni nem szabad.
XVI. Benedek az elmúlt nyolc napban nem csak az ortodoxokkal, de a zsidókkal és muzulmánokkal is igyekezett javítani a Vatikán viszonyát.
Ő volt az első pápa, aki imádkozott a muszlimok szent helyén, a jeruzsálemi Szikla Templomnál, de felkereste a zsidók zarándokhelyének számító Siratófalat is. Legnagyobb miséjét Názáretben tartotta 40 ezer ember előtt, és járt Ciszjordániában is. Kifejezte, hogy a palesztinoknak is joguk van saját országhoz, de felszólította őket, hogy hagyjanak fel az erőszakkal.
Imádkozott a Holokauszt áldozataiért és beszélt arról, hogy az antiszemitizmus gyökerestül kell eltüntetni az emberek szívéből. Az izraeli média mégis bírálta, mert nem kért bocsánatot, amiért fiatalon a Hitlerjugend tagja volt és nem beszélt a nácik bűneiről, csupán a gyűlölet beszüntetésére szólított fel.
