A pápa a keresztény emberkép megőrzésére szólított Santiago de Compostelában

XVI. Benedek pápa üdvözletét küldte Giorgio Napolitano olasz elnöknek a compostelai szentév alkalmából Santiagóba és Barcelonába szervezett útja megkezdésekor. Kegyelmeket kért és apostoli áldását küldte az olasz nemzetre. Giorgio Napolitano olasz államfő válaszüzenetében köszönetet mondott a pápának. Hangsúlyozta, hogy a Spanyolországot evangelizáló apostol ünneplésére Santiago de Compostelába tett zarándoklata komoly jelképes értelemmel bír: az európai kulturális identitás meghatározása szempontjából is kiemelkedő. Az Antonio Gaudí által épített katedrális felszentelése arra hív bennünket, hogy elgondolkodjunk a család és a társadalom fontosságáról, amelyre ez az európai öntudat épül – fogalmazott Napolitano államfő. Küldetése beteljesítéséhez sikert kívánt és elismeréséről biztosította XVI. Benedeket.

A hagyománynak megfelelően a Santiago de Compostelába tartó repülőúton a pápa válaszolt a kíséretében lévő újságírók kérdéseire, amelyeket Federico Lombardi jezsuita atya, szentszéki szóvivő olvasott fel. A pápa hangsúlyozta, hogy az összecsapás helyett a hit és a modernség találkozására van szükség.

XVI. Benedek többek között elmondta, hogy a hit alapvetően azt jelenti, hogy állandóan Isten felé zarándokolunk. Szükség van arra, hogy kilépjünk a mindennapokból, az utilitarizmus világából és haladjunk a transzcendencia felé, túljutva a hétköznapokon. Ezáltal új szabadságra bukkanunk, időt szakítunk arra, hogy lelkiismeretünkbe nézzünk, megerősítve önazonosságunkat. A zarándoklat nemcsak azt jelképezi, hogy saját magunkból kilépve egy nálunk magasabb rendű lény felé haladunk, hanem azt is, hogy közösen megyünk előre. A zarándoklat összekapcsolja és kölcsönösen egymáshoz közelíti az embereket is. A Szent Jakab-út az európai kontinens spirituális egységének megalkotásában alapvető elemet képvisel. A zarándokok itt találták meg közös európai identitásukat és ez a mozgalom ma is újjáéled.

A pápalátogatás barcelonai állomására vonatkozóan az egyik újságíró megkérdezte, hogy mi a jelentősége a XXI. század elején a Sagrada Família-templom felszentelésének. Válaszában a pápa  kifejtette, hogy valójában a templom jel korunk számára is; majd Gaudí szemléletének három vonását emelte ki: az első a hagyomány és az újdonság közötti folytonosság. Bátran beilleszkedett művészetével a székesegyházak nagy hagyományába, és teljes új szemlélettel megújította a hagyományt. Isten és az ember találkozásának helyét nagy ünnepélyességgel alkotta meg, bebizonyítva a történelem egységét és haladását. Másodszor Gaudí célja hármas volt: a templom a természet, a Szentírás és a liturgia könyvét kívánta megteremteni. A liturgiában a Szentírás válik jelenvalóvá. Nem egy kétezer évvel ezelőtt íródott könyv, hanem olyan valami, amit ma ünneplünk, valósítunk meg. A teremtett világ, a Szentírás és az adoráció szintézise nagyon fontos üzenet a ma számára is. Végül a harmadik szempont: ez a templom az 1800-as évek jellegzetes  hitgyakorlatból született, amely Szent Józsefhez, a názáreti Szent Családhoz, a názáreti misztériumhoz fűződik. Ez a hit rendkívül időszerű a család megújulása szempontjából. A család mint a társadalom alapsejtje ma is fontos téma.

A pápa utalt rá, hogy gyakran hangsúlyozza a keresztény hit és az értelem közötti kapcsolatot. A kettőnek kölcsönösen szüksége van egymásra. Ugyanilyen fontos a hit és a művészet közötti kapcsolat, mert az igazság az értelem célja és lételeme, a szépségben fejeződik ki. Ahol igazság van, ott megszületik a szépség. Az egyházban a kezdetektől fogva, az üldöztetések ellenére a művészetekben, a festészetben, az énekben, majd az épületekben kifejeződött Isten üdvözítő műve. Az egyház évszázadokon át a művészetek anyja volt. A zene, a festészet, az építészet nagy kincse a hitből született az egyházban. A mai ellentét nem tesz jót sem a művészetnek, sem a hitnek. Ha a művészet elveszítené transzcendens gyökerét, és nem irányulna Isten felé, elveszítené élő gyökerét. Az olyan hit, amely csak a múlt művészetével rendelkezne, nem lenne élő a jelenben. Meg kell tenni tehát mindent, hogy a hit ma is hiteles művészetben fejeződjön ki, mint ahogy Gaudí tette ezt. Arra van szükség, hogy a művészet soha ne veszítse el kapcsolatát a hittel – fejtette ki a pápa.

XVI. Benedek összefoglalta útjának két fontos témáját: az egyik a zarándoklat, a másik pedig a szépség, mint az igazság kifejezése. Ez a két téma egyben üzenet: haladjunk mindig előre a hitben és keressük a hit szépségét. A hit hagyománya fejeződjön ki a modern kor szépségében, találkozzon a mai világgal – mondta az újságírók kérdéseire válaszolva a repülőgépen tartott sajtótájékoztatón a pápa.

*

A pápa november 6-án délelőtt fél 12-kor érkezett meg spanyolországi látogatásának első színhelyére, Santiago de Compostelába. A repülőgépről leszállva Fülöp, Asztúria hercege és felesége, valamint a város érseke fogadta. Az üdvözlő ceremónián jelen voltak a spanyol központi és a galíciai autonóm kormányzat politikai hatóságai, a santiagói önkormányzat képviselői, az ország bíborosai, a püspöki konferencia vezetőtanácsa és hívek százai. A katonai tiszteletadást követően felhangzott a spanyol és a vatikáni himnusz. Ezután Fülöp herceg köszöntötte a pápát. 

A pápa beszédében üdvözölte a jelenlevőket és mindazokat, akik a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül követik útját. Háláját fejezte ki a látogatása megszervezésében részt vett egyházi és világi személyek munkájáért. Az ember mindig úton van az igazságot keresve – hangsúlyozta XVI. Benedek. Az egyház osztozik ebben az emberi vágyban és elkíséri az emberiséget a beteljesedés iránti sóvárgásában. Ugyanakkor az egyház saját belső útját is járja, amely a hit, remény és szeretet által elvezeti ahhoz, hogy Krisztus látható jele legyen a világban. Ez a missziója és kijelölt útja. 

„ Zarándokként érkeztem Santiago de Compostelába e jubileumi szent évben" – fogalmazott a pápa. Kifejezte, hogy férfiak és nők megszámlálhatatlan sokaságát szeretné követni, akik az évszázadok folyamán Európából és az egész világból érkezvén Szent Jakab útján jártak. Nyomaikat és reményüket hagyva az utókornak a kultúra, az imádság, az irgalom és a megtérés útját teremtették meg. Santiagóból Spanyolországot és az egész világot arra szólította a Pápa, hogy az igazságra és a szabadságra építve tervezzék és alakítsák a jelent és a jövőt; arra a szabadságra, amely tiszteletben tartja és soha nem sérti ezt az igazságot és a minden embernek – a szegényeknek és a magányosoknak is – járó igazságosságot. 

Ezért utaztam én is ide, hogy megerősítsem testvéreimet a hitben – mutatott rá a pápa.

Az Evangélium hírnökeként és tanújaként utazom Barcelonába is – mondta XVI. Benedek. A hit ihlette Antoni Gaudí tehetséges építészt, hogy sokak lelkesedésével és együttműködésével létrehozza azt a csodát, amely a Sagrada Família-templom. Nagy örömömre szolgál, hogy felszentelhetem ezt a templomot, amely visszatükrözi az Istenre nyitott emberi lélek nagyságát – fogalmazott a Pápa. Örömének adott hangot, hogy újra Spanyolországban lehet, amely nagy szenteknek, rendalapítóknak és költőknek a sokaságát adta a világnak. A XX. században a keresztény élet és az apostoli tevékenység új intézményeinek, csoportjainak és közösségeinek adott életet. Az utóbbi évtizedekben pedig harmóniában és egységben, szabadságban és békében haladt előre, reménnyel és felelősen tekintve a jövőbe.

A pápa galíciai nyelven is megköszönte a szívélyes fogadtatást. Szeretetéről és lelki közelségéről biztosította Galícia, Katalónia és Spanyolország szeretett gyermekeit. Látogatását Szent Jakab apostol közbenjárásába ajánlotta és Isten áldását kérte mindannyiukra.

A pápa beszédét követően került sor a hatóságok képviselőinek bemutatására. Majd a ceremónia végén az asztúriai herceg és felesége rövid magánbeszélgetést folytatott a pápával.