A nők hosszú útja a német egyházi intézményekben

Létrehozás: 2009. október 29., 09:08 Legutolsó módosítás: 2009. október 29., 09:14

A német értékelések szerint Margot Käßmann megválasztása egyáltalán nem magától értetődő dolog, hiszen egészen a legújabb korig a nők előtt zárva voltak az ajtók a német egyházi intézményekben. Sőt, egyes egyházakban még ma sem lehetnek nők lelkészek. Az egyenjogúság útján a következő állomáshelyeket érdemes azonban megjegyezni ezzel kapcsolatban, német földön. Forrás: evangelisch.de alapján fordította Horváth-Bolla Zsuzsanna

A nők hosszú útja a német egyházi intézményekben

Katrin Göring-Eckardt és Margot Käßmann – az EKD élén

  • A Bibliában már az ószövetségben is említenek prófétanőket. Az Újszövetségben Junia apostolnőről és Phöbe diakónusasszonyról esik szó. A történészek szeirnt a korai kereszténységben sok hivatalviselő volt nő, közöttük voltak püspökasszonyok is.
  • A középkori egyházban is voltak fontos szerepet betöltő asszonyok, mint például a Thüringiai Szent Erzsébet (1207-1231) vagy a rendfőnöknő és misztikus Hildegard von Bingen (1098-1179), akit egykoriban „Németország legnagyobb asszonyának” neveztek. A katolikus hívők mintkettőjüket a mai napig követendő példaként és közbenjárójukként tisztelik, még akkor is, ha a a vatikán nem avat fel női lelkészeket.
  • A keresztény női mozgalmat Európában a 19. század második felében kezdődtek, Németországban is. 1899-ben a Német (Protestáns) Evangélikus Nőszövetség alakult meg, míg 1903 -ban a Katolikus Német Nőszövetséget alapították meg.
  • A Második Világháború előtt a német egyetemeken végzett teológusnők és lelkigondozónők kórházakban és börtönökben vézetek szolgálatot illetve hittantanárként, valláspedagógusként alkalmazták őket. Őket azonban nem ordinálták, csak munkájukra áldást kaptak. Kivétel volt Ilse Härter és Hannelotte Reiffen, akiket 1943-ban az akkori brandenburgi püspök és későbbi EKD-tanácsi elöljáró Kurt Scharf (1902-1990) gyülekezeti munkára felszentelt.
  • Hanna Jursch (1902-1972) volt az első teológusnő, aki 1956-ben Jénában a német teológiai fakultáson taníthatott.
  • Elisabeth Haseloff és Waltraut Hübner a háború után az első lelkésznők voltak, akiket felavattak. Haseloffot az 1950-es évek végén Lübeckben avatták fel, a szász Hübnert pedig 36 évesen, 1961-ben egy menekültekből álló frankfurti gyülekezet vezetőjévé nevezték ki. A cölibátust egyébként csak később oldották fel, addig csak hajadon lelkésznőket avattak fel.
  • Schaumburg-Lippe 1991-ben az EKD utolsó tagegyháza volt, ahol negedélyezték a nők ordinációját.
  • Maria Jepsen teológusasszonyt 1992-ben választották meg Hamburgban püspöknek. Ő volt világviszonylatban az első női püspök.
  • A nők ordinációját az anglikán egyházban is negedélyezték, de csak 1994 óta lehetnek nők lelkészek. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában is avattak nőket püspökké.
  • Regina Pickel-Bossaut és Angela Berlist 1996 pünkősdjén az ó-katolikus egyház első lelkésznőivé avatták. Az egyházat 1870-ben alapították, a katolikus egyházi visszásságok kritikájaként. Ez az Első Vatikáni Zsinat pápai tévedhetetlenségének dogmáját is kétségbe vonja.
  • Az LVSz 140 tagegyházából több mint 30-ban még ma is elutasítják a nők ordinációját. Többségében ezek afrikai, ázsiai vagy kelet-európai tagegyházak.
  • Az EKD-ban 2005 végén több mint 19.000 lelkész végzett szolgálatot. Közülük 5.588-an női lelkészek. 20 évvel ezelőtt a lelkészek száma 18.000 volt, köztük azonban akkor még csak 2.100 nő teljesített szolgálatot. A statisztikák szerint a jövőben még gyakrabban fognak a szószéken nők állni. Az elmúlt téli szemeszterben összesen 9.517 személy tanult evangélikus teológiát a német egyetemeken, akik közül 5.783-an nők voltak.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben