A német lutheránusok több együttműködést szeretnének az ókatolikusokkal
Bonn – Az ókatolikus egyház és a Németországi Egyesült Evangélikus-Lutheránus Egyház (VELKD) vezetői nagyobb összefogást szeretnének a két egyház között. Bár a teljes egyházközösség még nem lehetséges, mivel a két egyháznak ki kell még építenie közösségeit, mégis a bilaterális partneri viszonyok kiépítését mindkét egyház részéről nagyon fontosnak vélik – ez derül ki a Bonnban kiadott zárónyilatkozatból. Forrás: epd, evangelikus.hu
A nyilatkozat kiadásának apropója az a jubileum volt, hogy immáron 25 éve, a két egyház vezetősége megegyezett az eucharisztia, azaz az úrvacsora közös ünnepléséről. 1985-ben a két egyház közötti megállapodás az akkori Arnoldshaini Konferencia és a VELKD vezetősége között köttetett meg és ennek évfordulója idén márciusban volt.
A két egyház közötti további együttműködés azonban azért is különösen fontos, mert a társadalom egyre jobban szekularizálódik – áll a dokumentumban. A saját egyházi identitás azonban nem szabad, hogy más egyházaktól való elhatárolódáshoz vezessen.
„Minden tanításbeli kérdésre áll az, hogy érthetővé tegyük saját véleményünket, de ezzel egyidőben legyünk hajlandóak arra, hogy megértsük más felekezetek véleményét is és a fennmaradó különbségeket megvizsgálva megállapítsuk, hogy azok valóban az egyházakat szétválasztó jellegűek-e, nagy horderejűek, nagy jelentőségűek-e.
A VELKD vezető püspöke, Johannes Friedrich (München) az ünnepi istentiszteleten elmondott prédikációjában türelemre intett az ökumenével kapcsolatban.
„Semmi esetre sem passzív ücsörgésről és várakozásról van szó, a szó szoros értelmében, hanem arról, hogy egy állapotban vagyunk, amelyet aktívan kellene formálni, hiszen még nem olyan, mint amilyennek tulajdonképpen lennie kellene.”
Az ökumenikus párbeszéd, az egyházak egységéhez vezető út sok munkával jár és sokszor szétmorzsolja az erőket – ismerte el Friedrich püspök.
„A türelem egyfajta hozzáállást szorgalmaz, hogy egyre jobban ki tudjuk mondani: készek vagyunk az újra” – vallotta a püspök.
Az ókatolikus egyház katolikus reformegyházként értelmezi magát. A XIX. században, az 1870. július 18-án tartott Első Vatikáni Zsinat elleni tiltakozásképpen hozták létre. Ez a zsinat ugyanis a pápa tévedhetetlenségét hirdette ki, ezzel a pápa lett a katolikus egyház legfőbb jogi személyisége.
Az ókatolikus egyházban nőket is felavatnak lelkésszé és megengedik azt, hogy lelkészeik megházasodjanak. Németországban kereken 25 ezer ókatolikus él.
A VELKD-hoz 11 millió evangélikus tartozik.
