A lepra elleni küzdelem fontosságára hívja fel a figyelmet a Szentszék

Erre az aggodalomra okot adó tényezőre irányítja a figyelmet a Szentszék új dokumentuma, amelyet az Egészségügyi Pápai Tanács elnöke, Zygmunt Zimowski címzetes érsek látott el kézjegyével. Az üzenet címzettjei a püspöki konferenciák elnökei, illetve az egészségügy terén működő főpásztorok.

Az üzenet megemlíti, hogy a Leprások Világnapját az ötvenes években kezdeményezte egy hívő francia író, Raoul Follereau, a Szentszék pedig a kezdetektől támogatta ezt a próbálkozást. A világnap arra kér mindannyiunkat, hogy imádkozzunk ezekért a testükben és emberségükben szenvedő testvéreinkért, de emellett konkrét módon is siessünk megsegítésükre.

A lepra Indiában szedi legtöbb áldozatát, de a statisztikák szerint súlyos a helyzet Brazíliában, Bangladesben, Angolában, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Kongóban, Indonéziában, Madagaszkáron, Mozambikban, Nepálban és Tanzániában is.

A testet és következésképpen a lelket is elemésztő Hansen-kór érintettjei minden korban és minden civilizációban a társadalom peremére szorultak, kizárták őket a közösség életéből, és semmi más nem jutott nekik, mint a szegénység, a nyomor, a számkivetettség. Sajnos még ma is az a szomorú helyzet, hogy azok is, akik meggyógyulnak, magukon hordozzák a lepra pusztításának nyilvánvaló csonkításait, és emiatt legtöbb esetben magukra maradnak, nem mernek az emberek közé menni.

A fejlett országokban már el is feledkeztek erről a betegségről, és sokan hitetlenkedve kérdezik, hogyan lehetséges, hogy még ma is létezik a lepra. Sok helyen megszűnőben vannak a leprás betegek iránti előítéletek és az elutasító magatartás. Ma a Hansen-kór ellen kiváló gyógymódokat alkalmaznak, ám egyes országokban továbbra is terjed a betegség, amelynek legfőbb oka a személyes és kollektív higiénia hiánya, a krónikus betegségek, az éhezés és a sürgős beavatkozás hiánya. Társadalmi szinten pedig arra van szükség, hogy az egészséges emberek leküzdjék magukban sokszor a tájékozatlanságból eredő félelmüket.

Zygmunt Zimovski üzenetében felhívást intéz a nemzetközi közösséghez és az egyes államok illetékes felelőseihez, hogy fejlesszék és erősítsék meg a leprás megbetegedés elleni küzdelem stratégiáit, hatékonyan és azonnal lépjenek működésbe főként azokban az országokban, ahol a Hansen-kór még ma is terjedőben van. Segítsék a betegeket és hozzátartozóikat, hogy azonnal megkapják a szükséges kezelést, és elkerüljék a társadalmi kirekesztettséget. A főpásztor köszönetet mond a katolikus és világi intézményeknek, társulatoknak és annak a számtalan jó szándékú embernek, akik elkötelezik magukat e beteg testvérek megsegítésében, visszaadják nekik emberi méltóságukat és azt az örömet és önbecsülést, hogy emberhez méltó bánásmódban részesülnek.

Mária legyen a betegek üdvössége és oltalma a szenvedés és a számkivetettség elleni harcban – olvasható az Egészségügyi Pápai Tanács elnökének a leprások világnapjára írt üzenetében.

Mint azt a Vatikáni Rádió magyar kiadásának honlapja írja, Kínában nyolcvan szerzetesnő végzi szolgálatát a kormány által fenntartott intézetekben, amelyek leprásokat fogadnak be. Ezen felül két katolikus központ nyújt orvosi és szociális segítséget a Hansen-kór által sújtott személyeknek. A katolikus közösség, főleg a szerzetesnők szerepe nélkülözhetetlen a kínai leprások ellátásában. Tevékenységüket nagyra értékelik a hatóságok és a társadalom: a kínai leprások „védőangyalainak” nevezték el őket.

A Fides missziós hírügynökség tájékoztatása szerint a keresztény intézetekben a betegeknek nemcsak gyógykezelést nyújtanak, hanem lelki gondozásban is részesítik őket, visszaadva méltóságukat, életkedvüket. Segítenek, hogy ismét beilleszkedjenek a társadalomba, visszatérhessenek családjukhoz. A katolikusok a „Matteo Ricci önkéntesei” nevű mozgalom tagjaiként vesznek részt a leprások ápolásában. A világnapra való tekintettel még inkább fokozzák az együttműködést a nem katolikusokkal.