A bajor evangélikus püspök 2017-ig nagy ökumenikus lépésekben reménykedik

A protestánsok, szerte a világon, 2017-ben arra fognak emlékezni, hogy Luther Márton (1483-1546) 1517. október 31-én kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára és ezzel kezdetét vette a reformáció folyamata.

Friedrich püspök szerint azonban az 500. évfordulóig jó lenne, ha legalább azt sikerülne elérni, hogy az úrvacsorát a különböző felekezetek együtt tudják venni. A püspök erről a bajorországi zsinat ülésén beszélt, március 22-én Weidenben.

A zsinaton az ökumenikus kapcsolatokról van szó. Amíg a protestáns felfogás szerint minden megkeresztelt ember részt vehet az úrvacsorában, így katolikus testvéreink is, addig a katolikus egyház szerint még mindig tilos a protestánsokkal együtt a kenyér és a bor közös vétele.

Friedrich maga is részt fog venni a májusban megrendezére kerülő Ökumenikus Kirchentagon, ám nehezményezi, hogy a katolikus testvérekkel nem lesz közös úrvacsora, sőt a protestánsoknak tilos nyíltan a katolikus testvéreket úrvacsorázni hívni.

Friedrich azonban feltette a kérdést: „Milyen ökumené az, amely épp az Úr asztalánál ér véget?”

1985-ben ugyan az ókatolikus egyházzal egyezséget kötöttek és tanításbeli különbségek ellenére az úrvacsorán a más felekezetű hívek is részt vehetnek, de ez a római katolikusokkal nincsen így, mind a mai napig.

A lutheránusok és a baptisták között előrelépések történtek ezen a téren. A fő különbség velük szemben a keresztelési felfogás miatt van, hiszen a baptisták csak felnőtteket kerezstelnek meg.

Friedrich szerette volna eloszlatni az ökumenikus párbeszéd céljáról alkotott helytelen elképzeléseket is. Bár a Lutheránus Világszövetség előirányzata szerint az „egymással megbékélt különbözőségben lévő egység” keresendő a katolikusokkal, ortodoxokkal és anglikánokkal, ők mégis ódzkodnak ettől. Ők ugyanis a látható egység felé törekednek, azt a benyomást elkerülvén, hogy a partnereket csak a tradícióik miatt akarnák elfogadni. Friedrich szerint az LVSZ által megfogalmazottak azért is jelentősek, hogy azegyházak tudatában legyenek annak, hogy szó sincsen a protestánsok és otrodoxok visszatéréséről a római-katolikus egyház kebelébe és arról sem, hogy a pápának protestánssá kellene válnia.

Friedrich állást foglalt a katolikus egyházban történt szexuális visszaélésekkel kapcsolatban is. A püspök elmondta, hogy sajnos nem csak a katolikus egyházban fordulnak elő szexuális visszaélések fiatalkorúakkal szemben, hanem a protestáns egyházakban is. De az eseteket mindenkor alaposan fel kell tárni és nem szabad hagyni, hogy a tettek elburjánzzanak. Az egyháznak példát kell mutatnia abban, hogy a bűn elnyeri méltó büntetését és ebben támogatja a München-Freising-i érsek, Reinhard Marx kijelentését, aki szerint a gyermekekkel való szexuális visszaélések esetén „nulla a tolerancia”.