75 éves a dalai láma

1935. július 6-án született Lhamo Dhondrub néven egy földműves családban, s két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma (a dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent) egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján meg lehet állapítani.
1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a „Hó királyságának" uralkodója, s a 13 emeletes, ezer szobás Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950-ben vette át a hatalmat, épp amikor Kína „felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet „visszatéréséről" a „Nagy Hazába". A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, s a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.
A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Ő mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Erről ma már lemondott a maximális önkormányzat és a vallásszabadság ellenében, de Peking ma sem akar hallani az autonómiáról és nacionalista szeparatizmusnak bélyegzi a nyelv- és vallásgyakorlás követelését. Az ellentét kibékíthetetlennek tűnik, a dalai láma 2008-ban kudarcnak minősítette a színfalak mögött Pekinggel folytatott tárgyalásait. A 2008 tavaszán kitört, Peking által brutálisan levert tibeti zavargások idején mégis az erőszakcselekmények abbahagyására szólította fel honfitársait, és elutasította a pekingi olimpia bojkottját is. Békés filozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés, az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek és nem old meg semmit.
A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat, amelyet a „világ valamennyi elnyomottja” nevében fogadott el, 2007-ben pedig a Kongresszusi Aranyérmet, az amerikai törvényhozás legmagasabb polgári kitüntetését. Sokat utazik, célja, hogy a figyelmet Tibetre irányítsa, és közvetett módon nyomást gyakoroljon Pekingre; személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s lépést tartva a korral már közösségi portálokon is elérhető. Többször járt Magyarországon, először 1990-ben, idén szeptemberre tervezett budapesti látogatása keretében a tibeti buddhizmusról tart előadást, s nyilvános tanítás keretében szól a boldogság művészetéről.
Az idős dalai láma tisztában van azzal, hogy utódjának kiválasztása meg fogja osztani a hívőket. Várhatóan ugyanis nemcsak a száműzöttek tábora, hanem a Tibetben teljhatalommal rendelkező kínai hatóságok is meg fogják találni reinkarnációját.