„Az ökumené nem a különböző egyházak klubja”

„Nem szabad, hogy történelmünk fogva tartson minket. Két lehetőségünk van: elkülönülve maradunk, ahogyan most, vagy egyesítjük gyengeségeinket és különféle utakat és módot találunk arra, hogy együttműködjünk, együtt éljük meg Krisztusba vetett hitünket és tegyünk róla tanúságot. Az ökumené nem a különböző egyházak klubja”  – mondta felszólalásában Mounib Younan, Jeruzsálem evangélikus püspöke azon az ülésen, melyet A püspöki konferenciáknak a Szentföld egyházáért létrehozott koordinációs bizottsága és a szentföldi katolikus püspökök testülete tart január 9. és 13. között Jeruzsálemben. Témája: A katolikus egyház a Közel-Keleten: közösség és tanúságtétel. 

Ezen belül az ülés főbb pontjai: az ökumenizmus Jeruzsálemben, a vallásszabadság Izraelben és a palesztin területeken, a Szentszék és Izrael állam kétoldalú, állandó bizottságának munkája, a vallásközi párbeszéd az iszlámmal és a zsidósággal. A megbeszélések során szó esik a párbeszédre való nevelésről a zsidó és palesztin iskolákban, valamint a szeretetről, mint a párbeszéd és a tanúságtétel útjáról – írja a SIR.

„A párbeszéd gyakorlati tapasztalatunk – folytatta a püspök, aki egyben a Lutheránus Világszövetség elnöke is. A vegyes házasságok és keresztelések minden probléma nélkül elfogadottak, ami nehéz, az a teológiai vita, mely leginkább ki-ki saját álláspontjának védelméből áll.” Elmondta, hogy az ökumenikus párbeszédre hatással van az 1852-es status quo is, amely a keresztény közösségek jogait szabályozza a Szentföld három szent helyén. „Ez egyrészről áldás, amennyiben meghatározza hogyan, mikor, mit lehet tenni ezeken a helyeken, másrészt csapás is, amennyiben megakadályozza, hogy megtaláljuk az együttműködés új formáit.”

A 30 fős delegációt püspöki konferenciák illetve európai és észak-amerikai egyházi szervezetek tagjai és képviselői. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát (CCEE) Rrok Mirdita érsek, az Albániai Püspöki Konferencia elnöke képviseli.

A találkozó első napján a résztvevők elzarándokoltak Jerikó városába, ahol találkoztak a hívők közösségével, majd a Jordán folyóhoz mentek. A folyó Jerikóhoz közeli, izraeli partja, amely több mint 42 évig le volt zárva mint katonai zóna, ismét kezd egyre látogatottabbá,  a zarándoklatok egyik fontos állomásává válni. Hivatalos újra megnyitását január 18-ra tervezik.

„A térségben élőknek konkrét lépésekre van szükségük az igazságszolgáltatás, a béke, az emberi méltóság elérése terén. Ezek az emberek nem hisznek már sok személyiség szavainak”– állapította meg felszólalásában Fouad Twal latin pátriárka. A keresztény kisebbség a két szélsőség irányzat miatt aggódik: az egyik az iszlám szélsőségesek templomok és hívek elleni támadásai, a másik az izraeli jobboldal, amely egyre inkább ellepi Jeruzsálemet, és megpróbálja csak zsidó várossá alakítani, kizárva belőle más vallások híveit.

Majd hozzá tette: „Sokáig figyelmen kívül hagytuk az izraeli világi intézményekkel való kommunikációt, amelyek pedig fontosak számunkra, mert azok el tudják mondani, amit mi nem tudunk, és meg tudják tenni, amit mi nem. Igazi kihívás számunkra a baloldali pártokkal,  az izraeli közvéleménnyel illetve intézményekkel való párbeszéd, annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra, hogy az a békéért dolgozzon.

Fouad Twal beszéde után a püspökök ellátogattak Teofil görög-ortodox pátriárkához, hogy kifejezzék karácsonyi jókívánságukat. Twal pátriárka a jelenlévő különböző felekezetű püspökök nevében, ismét megfogalmazta szolidaritását a kopt egyházzal, és az alexandriai merényletre utalva azt kívánta, hogy „a mártírok véréből a béke és a vallási tolerancia gyümölcsei szülessenek meg. A közösség és az egység a kihívás minden keresztény számára”.

Mounib Younan püspök hangsúlyozta: „A párbeszéd a papság és a hívek bevonásával is halad előre. Egyes területeken különböző naptárak szerint közösen ünneplik a húsvétot és a karácsonyt, ezek pedig az egység jelei. Az ökumenizmus előrehaladásához megteendő döntő lépés az lenne, hogy visszaállítsuk a másikban való bizalmat, és az egyházaink több közös nyilatkozatot adjanak ki.”

„A Szentföldön a keresztényeket nem üldözik, az ő problémáik a megszállás, a munkanélküliség, egyfajta iszlám és zsidó fanatizmus és az, hogy a nem sikerül újra egyesíteni a családokat. Mindezek érdekében meg kell erősíteni a keresztény intézményeket, mert ezek az egyetlenek, amelyek nemi, hitbeli és etnikai megkülönböztetés nélkül szolgálják az embereket. Az egység és a megbékélés nagyobb erőt és megjelenést adna a keresztényeknek a muzulmánok és zsidók előtt – zárta felszólalását az evangélikus püspök

                                                     ***

A koordinációs bizottság (Hlc)  1998-ban jött létre, miután az Egyesült Államok püspöki konferenciája kérte az európai püspöki konferenciákat, hogy fogjanak össze a szentföldi egyház támogatásában. 1998 óta a Hlc minden évben ellátogat a Szentföldre.