„Az igaz emberség a javak fogadásában és elosztásában rejlik” – Az LVSZ Nagygyűlés záróüzenete
Stuttgart – A Miatyánk Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma mondatával normál esetben a keresztények Istenhez fordulnak. A Lutheránus Világszövetség 11. Nagygyűlésének záró üzenetében azonban a résztvevők a nagygyűlési témát saját maguk és a világviszonylatban lévő 145 tagország számára való kihívásként interpretálták. Forrás: LWI, evangelikus.hu
Kereken ezer ember, közöttük négyszáz delegált vett részt július 20. és 27. között Stuttgartban az LVSZ 11. Nagygyűlésén, amelynek végén megfogalmazták azt az üzenetet, amelyet a hetvenkilenc országban lévő tagegyházaknak ki fognak küldeni.
„Az igaz emberség a javak fogadásában és elosztásában rejlik. Amíg az egész teremtés Isten ajándéka, addig az emberek egymástól függnek” – áll az üzenetben, amelyet július 27-én megszövegezett és elfogadott a Nagygyűlés.
Az üzenetben a keresztényeket arra emlékeztetik, hogy Istennek kell hálát adni mindenért és a kegyelem evangéliumát mindig meg kell osztani a környezetünkkel. A materiális javak, a tudás, a know-how is megosztandó dolgok és a jövő generációjának is élveznie kell még a teremtés gyümölcseit.
A lutheránusok más keresztényekkel is világméretű közösségben élnek, sőt más vallásokkal is jó kapcsolatokat ápolnak – áll az üzenetben, amikor a nekünk szót elemzik.
Bár a közösségeket, a társadalmat a vallási és szociális különbségek szétszaggathatják, a lutheránusok arra helyezik a hangsúlyt, hogy a megbékélés Krisztusban mindig lehetséges. Erre egy példa volt a mennonitákkal való megbékélés és nyílt bűnvallás. A világméretű közösséghez azonban az is hozzátartozik, hogy elismeri a férfiak és nők közötti egyenlőséget és szorgalmazni kell, hogy a nemek közötti igazságosság működjön. Fel kell lépni az emberi test áruba bocsátása ellen, az emberkereskedelem ellen, a fogyatékos embereket be kell vonni a társadalomban és az egyházba – hangsúlyozta az üzenet.
Ezenkívül a delegáltak azt is hangsúlyozták, hogy a gyermekek szükségleteinek és jogainak mindig középpontban kell állniuk. Az egyházaknak lehetővé kell tenniük azt, hogy a nők, laikusok és ordináltak egyaránt betölthessenek vezető szerepet az egyházban és a társadalomban.
A ma szóra utalva az LVSZ üzenetben arra is kitértek, hogy az élelmezési igazságosság, a klímaváltozás, a HIV és AIDS hatásai a mára vonatkoznak. Napi gondokat jelent a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, az illegitim adósságok és hitelezések, a kapzsiság és a jelenleg is uralkodó gazdasági rendszer – így az üzenet.
AZ LVSZ ezért arra szólította fel tagegyházait, hogy tegyenek meg mindent az adósság elengedés érdekében, a fenntartható fejlődésért és a környezettudatosságért.
„Olyan jövőt szeretnénk, amelyben mindannyian osztozhatunk a mindennapi kenyéren!” A Miatyánkban lévő kenyér a testi táplálékot és a szükséges dolgokat is jelenti, írták az üzenetben, Luther Kiskátéjára hivatkozva. A táplálék pedig nem csak testi, hanem szellemi is: az evangélium továbbadása, a képzés szorgalmazása, a szociális és politikai diakónia gyakorlása, és az effektív kommunikáció is.
A világban nagy szükség van a párbeszédre és a közös munkára. Az üzenet arra bátorítja a lutheránusokat, hogy saját hitükbe mélyüljenek bele: „Hitünkben mélyen gyökerezve, lehetőségünk lesz arra, hogy másokkal szemben nyíltan, befogadóan és vendégszeretően viseltessük” – írták.
Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, az LVSZ Nagygyűlést egy úrvacsorás istentisztelettel zárták a stuttgarti Stiftskirchében.
