A keresztyén húsvét és a zsidó pészah idén naptárilag egybeesik
Tíz évvel ezelőtt volt utoljára, hogy keresztyén és zsidó ünnep, a húsvét és a pászka-ünnep egy napra estek. Forrás: ekd.de, reformatus.hu
Ritka alkalom az ilyen, hogy Jézus Krisztus feltámadása és a zsidóság központi pészah-ünnepe egybeesik. Húsvét vasárnap és hétfő idén április 4–5-re esik, a pészah pedig a március 30. és április 6. közötti időre. A pészah ünnepi napjaiban a zsidóság az egyiptomi szolgaság alóli történelmi szabadításra emlékezik. Eredetileg a pészah és a korai keresztyén pászka-ünnep együtt volt, viszont a 325-ben tartott niceai zsinat elválasztotta egymástól a két vallás dátumait és ünnepeit. Ez a keresztyénségnek a zsidóságtól történő tudatos elválasztása volt. Márpedig Márk, Máté és Lukács evangélista bizonyságtétele szerint Jézus utolsó vacsorája szintén pászka-vacsora volt.
Helyreigazítás: Egybeesik-e az orthodox Húsvét a zsidó Pészah ünnepével?
A közelmúltban néhány keresztény felekezet honlapján
cikk jelent meg arról, hogy idén tíz év óta először
egybeesik a keresztény Húsvét és a zsidó Pészah ünnepe. Mivel a cikk fő állítása egy félreértésből ered, szükségesnek láttuk ennek tisztázását.
Idén a zsidó Pészah ünnepe, a holdnaptár szerinti niszán hónap 14. napja, március 30-ra esik, az orthodox (és ebben az évben a nyugati) keresztény Húsvét pedig a julián-naptár szerint március 22-re, vagyis a gergely-naptár szerint április 4-re. Tehát nem igaz, hogy a két vallás ünnepe egybeesik, mivel *meg kell különböztetni magát az ünnepet és az ünnepet követő
utóünnepeket vagy utóünnepkört. Az ünnep egy bizonyos szent esemény imádságos és rituális megemlékezését jelenti és mindig egy konkrét napra esik. A zsidó Pészah (elkerülés) ünnepe mindig a zsidó holdnaptár szerinti niszan hónap 14. napjára esik. E napon a zsidók arra emlékeznek, hogy az Úr
angyala leölte Egyiptom elsőszülötteit, azonban elkerülte a zsidók megjelöltházait: *„Mert általmegyek Egyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Egyiptom
minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr. És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek
és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Egyiptom földét. És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és ünnepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt”
* (Kiv. 12, 12,14). Éppen ez a nap a niszan hónap 14. napja, a
Pészah-ünnepkör valódi ünnepnapja. Ezen a napon történik a legfontosabb ünnepi cselekmény: a bárány elfogyasztása, aminek hajnalig meg kell történnie. A Pészah napja után az ünneplés folytatása a kovásztalan kenyér
ünnepe. Ennek elrendelését a Leviták könyvében olvashatjuk: *„Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, a melyekre szabott idejükben kell összegyülekeznetek. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret”* (Lev. 23, 4-6).
A zsidó vallás hagyománya tehát az első napot tekinti ünnepnek („jomtov”). Ezen a napon tilos bármilyen munkát végezni, az étel elkészítésén kívül. A következő napokat ünnepi hétköznapoknak vagy félünnepnek („hol ha moed”) tartják, vagyis ezek a napok már nem ünnepi státuszúak, de nem is sima
hétköznapok. Az utolsó, hetedik (vagy nyolcadik) nap szintén „jomtov”, vagyis ünnep, de ezen a napon már nem ismétlődik meg a Pészah szertartása.
Az ünnepkör ezen utolsó napján a zsidók a Vörös-tengeren való csodás átmenetre emlékeznek.
Az újszövetségi Húsvét ünnepe – a mi Urunk Jézus Krisztus halottaiból való feltámadásának dicsőséges örömünnepe. A Feltámadás napja kimondottan a vasárnap. Mivel azonban egy nap nem elegendő a győzedelmes öröm ünnepének
teljessége kifejeződésére, ezért a Húsvét utóünnepe, a feltámadási himnuszok éneklése még 39 napig tart.
A keresztény Egyház már az apostoli időkben előírta, hogy Krisztus
Feltámadásának ünnepe nem eshet egybe a zsidó Pészah ünnepével, vagyis nem
tartható a niszan hónap 14. napján: *„Ha valamely püspök, vagy presbiter,
vagy diakonus a Szent Húsvét napját a tavaszi napéjegyenlőség előtt a
zsidókkal együtt tartaná meg, fokoztassék le”* - rendelkezik már az apostoli
Egyház (7. apostoli kánon). Nikodim (Milas) püspök, ismert kánonmagyarázó szerint e kánon kiadásának oka valószínűleg az ebioniták zsidókeresztény szektája volt, akik többek között azt állították, hogy Krisztus
Feltámadásának ünnepét a zsidó niszan hónap 14. napján kell ünnepelni, a zsidó Pészah ünnepével együtt, mivel e szekta tanítása szerint egyetlen törvény sem vonta vissza az ószövetségi húsvét ünneplésének parancsát a keresztények esetében. Azonban a zsidók nem a napévet, hanem a holdévet használják naptárukban, a niszan hónapot pedig a tavaszi napéjegyenlőséghez
legközelebbi újholdkor kezdték. Mivel a holdév néhány nappal rövidebb, mint
a napév, ezért többször előfordult, hogy a zsidók Pészahjukat a tavaszi
napéjegyenlőség előtt tartották. A kánon célja, hogy rámutasson az
ószövetségi és az újszövetségi Húsvét különbségére, arra, hogy a két vallás
ünnepe nem ugyanarról szól és nincs köze egymáshoz, hogy kizárjon minden
közösséget a zsidók és a keresztények szertartásai között, és hogy elítélje
az ebionitáktól jövő, egyes orthodoxok által is átvett szokást. Az apostoli
kánon ezért rendeli el, hogy a keresztények Krisztus Feltámadásának ünnepét
csak a tavaszi napéjegyenlőség után ünnepeljék, és soha ne a zsidókkal
együtt. Ezt a kánoni előírást erősítette meg mind az I. Egyetemes Zsinat,
mind pedig az egyetemesnek elismert antióchiai helyi zsinatok. Látjuk tehát,
hogy az Egyetemes Egyház zsinati határozatai tiltják, hogy a keresztények
Krisztus Feltámadásának ünnepét azon a napon tartsák, amikor a zsidók
Pészahjukat ünneplik, vagyis a Niszan hó 14. napján. Ez idén március 30-ára
esik, tehát az Egyház kánoni hagyományának megfelelően nincs semmiféle
egybeesés a zsidó Pészah és Krisztus Feltámadásának keresztény ünnepnapja
között.
A XIII. Gergely-féle naptárreform után bevezetett nyugati paschalia már nem
veszi figyelembe az apostoli kánon, valamint az egyetemes és egyetemesnek
elismert helyi zsinatok kánonjait, ezért előfordul, hogy a katolikus és a
protestáns felekezetek Húsvétja egybeesik a zsidó Pészah ünnepével. Azonban
az idei évben, ahogy láttuk, a nyugati Húsvét esetében sem ez a helyzet.