A bajor protestánsok hangsúlyozzák a keresztyénség zsidó gyökereit

Az előzmény az, hogy a keresztyénség történetében korszakos határ érkezett el – jelentette ki Wolfgang Stegemann teológiai professzor Münchenben. Az újszövetségi tudományok professzora tagja annak a zsinati bizottságnak, amelyiknek feladata az egyházalkotmányi változtatások kidolgozása. A 22 németországi tartományi protestáns egyházból már többen módosították alkotmányukat, s abba olyan formulát emeltek bele, ami tekintetbe veszi, illetve hangsúlyozza „Izrael maradandó kiválasztottságát”. A bajor egyházi parlamentnek 2011 tavaszán kell meghoznia hatályos döntését ebben a kérdésben, illetve az alkotmánymódosítást elvégeznie. Kétharmados szavazat-többséget igénylő változtatásról van szó. Az a lényeg, hogy a tervezett módosító indítvánnyal a Bajor Szabad Állam minden teológiai fakultása, egyházmegyéje és gyülekezete lehetőleg minél teljesebb számban egyetértsen. A lényeges megállapítások között ilyenek szerepelnek: a bibliai Izrael a keresztyénséget hordozó gyökérzet, a keresztyénség és a zsidóság testvérei egymásnak, s Izraelnek mint Isten népének a kiválasztottsága vitathatatlan és megmarad. Stegemann utalt arra a nézetre, ami az egyháztörténelmen át tartotta magát, miszerint Izraelnek Isten népévé történt kiválasztottságát maga vetetette el azzal, hogy Jézus Krisztust keresztre feszítették. A Római levél üzenete azonban ellentmond ennek a téves gondolatnak. A tervezett egyházalkotmány módosítással a bajor protestánsok egyértelmű jelét adják annak, hogy ezzel az azonosulással megerősítik a belső kapcsolatot a zsidósággal és annak hitével – hangsúlyozta a bajor evangélikus professzor.