Újabb keresztesháborútól tartanak a muszlimok?

– A muszlim és a nyugati nyilvánosság alapjában véve rossznak mondja a kapcsolatok minőségét, illetve az egymásról kialakított negatív sztereotípiák, előítéletek mentén gondolkozik a másikról – áll a Pew-jelentés bevezetőjében. – A nyugatiak többsége fanatikusnak és erőszakosnak látja a muzulmánokat, míg csak néhányan említik pozitívumként, hogy a muszlimok toleránsok és tisztelettudóak a nőkkel. A Közel-Kelet és Ázsia muzulmán közvéleménye ugyanakkor önzőnek, erkölcstelennek és kapzsinak látja a nyugatiakat. Mostantól pedig erőszakosnak és fanatikusnak is – írja a felmérés. Ami szintén sokkoló, hogy a közel-keleti és ázsiai muszlim közvélekedés szerint a nyugati kereszténység jelenti az első számú veszélyt a világbékére.  

Muszlim sajtóreakciók a jelentésre

Törökország egyik legmértékadóbb napilapja, az angol nyelvű Turkey's Hürriyet címlapon hozta a felmérés eredményének értékelését „A muzulmánok és a nyugatiak nem igazán szeretik egymást” címmel. A lap cikke elsősorban azt emeli ki, hogy milyen sok előítélet és félreértés van egymással kapcsolatban, mind muzulmán, mind nyugati oldalról.

A szaud-arábiai The Arab News a Pew jelentés eredményeit „nagyon komornak” és „lesújtónak” tartja. – A legtöbb muszlim azt mondja, hogy a kapcsolatok nagyon rosszak jelenleg.. és úgy tűnik, hogy mindenki a másikat okolja. Az európaiak és az amerikaiak a muzulmánokat, a muzulmánok a nyugatiakat. Így áll a helyzet – tájékoztatta olvasóit az arab napilap.

Pakisztán legbefolyásosabb angol nyelvű lapja, a The Nation a következőképpen ír a jelentés tanulságairól: – A legtöbb problémával kapcsolatban a muzulmánok és a nyugatiak egymásra mutogatnak. Olyan ügyekben van valóságalapja a felelősök keresésének, ahol egyértelmű, hogy ki van hatalmi pozícióban, és ki tehetne a változásért. A közel-keleti muszlimok például teljes joggal mondhatják, hogy a közel-keleti helyzetért és a rossz viszonyért a nyugati országok a felelősek, hiszen ott a nyugat dönt mindenről.

A nyugati terrorista és a muszlim világ

A jelentés nem sokkal azelőtt készült el, hogy Breivik ámokfutásba kezdett Norvégiában. Augusztus elsején pedig kezdődik a Ramadan, ami több mint egy milliárd muszlimnak az év legspirituálisabb szakasza. Az egy hónapig tartó vallási ünnep napkeltétől napnyugtáig ró kötelezettségeket a hívőkre, így az augusztusi időpont azért is megterhelő, mert az év leghosszabb és legmelegebb napjai várhatóak az északi féltekén. A muszlimoknál a ramadán a belső elmélyülésről és az Istennel való kapcsolatról szól, ilyenkor megbocsájtanak azoknak, akikkel problémájuk van, igyekeznek tiszta lapot kezdeni és békét teremteni önmagukban és maguk körül. Hasonló mint a zsidóknál a Jóm Kippur, illetve keresztényeknél a Nagyhét.

Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a zenehallgatástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.

A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hivők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckettő rakából, azaz imaszakaszból áll. A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van.

Új keresztesháború előjele a norvégiai mészárlás?

A Norvégia elleni legnagyobb fegyveres támadás a második világháború óta: így emlegetik a hétvégi brutális mészárlást az elemzők. A támadás nem sokkal az augusztus elsején kezdődő Ramadan előtt történt, ami több mint 1 milliárd muzulmánt érint világszerte. A nyomozást vezető szakemberek és a világsajtót bejáró hírek szerint Anders Breivik, a tömeggyilkos konzervatív-keresztény nézeteket vallott, és fantáziált egy keresztény-moszlim háború kirobbantásáról is a jövőben, ami a középkori keresztesháborúk mintájára törne ki.

A 32 éves Anders Behring Breiviket legalább kilenc éve foglalkoztatta az európai iszlám térhódítása, és az ezzel összefüggő norvégiai társadalmi változások. Évek során mind erősebbé vált meggyőződése: az „iszlamizáció” ellen keresztes háborút kell indítani, a keresztény Európát meg kell védeni a „demográfiai dzsihádtól”. Európa kiszolgáltatotságáért a politikai elitet okolja, mely többi között saját országát, Norvégiát is a marxizmus martalékává tette, írta a mindennapi.hu korábbi cikkében.

Ha a hír igaz, akkor a norvég terrorista támadása egy borzalmas nyitánya lett volna a globális keresztény-muszlim kapcsolatoknak. Muszlimok tömegeit lepte meg ez a keresztes-háborúkat idéző erőszak, amit sokan most éreztek meg hosszú idő óta először a nyugati világ felől. Nyugati keresztény vezetők békére és empátiára hívták fel a figyelmet a nyugaton ramadant tartó muszlimokkal kapcsolatban, hogy biztonságban ülhessék meg legszentebb ünnepüket.