Tilos lesz az emberi őssejteken alapuló eljárások szabadalmaztatása
Az emberi őssejt kutatást tekintettel az emberi jogokra már eddig is sok vita előzte meg egyes kutatók, az egyház álláspontja szerint már alapjaiban is helytelenek az ilyen kutatások, más ezzel ellentétes álláspontok szerint az orvostudomány, a betegségek gyógyítása és egyéb tudományos területeket érintően kiemelkedően fontos lenne, ha teret engednének az emberi őssejt kutatásnak. Forrás: kitekinto.hu
Ennek azonban most gátat szabott az EU legfelsőbb bírói szervezete, az Európai Bíróság amikor mostani döntésében megállapította, hogy „a jövőben illegális minden olyan eljárás szabadalmaztatása, amely emberi embriókból származó őssejteken alapul.”
A döntés kötelező minden tagállamban, ennek értelmében tilos minden olyan eljárás szabadalmaztatását, amelyekben emberi embriót pusztítanak el, annak bármely állapotában. A tiltás a már meglévő sejtvonalakkal kapcsolatos kutatások alkalmazására is vonatkozik.
A bíróság döntését az 1973-as Európai Szabadalmi Egyezménynek azon szakaszával indokolta, amely megtiltja a „társadalmi renddel és erkölccsel ellentétes" találmányok szabadalmaztatását. A bíróság kifejti, hogy „bármilyen eljárás, amely emberi embrió elpusztításával jár, megsérti ezt az alapelvet, és ezért nem szabadalmaztatható.” Kimondja, hogy „a tiltást akkor is alkalmazni kell, ha embriók nem szerepelnek a szabadalmi leírásban, vagy a csoport olyan szabadalomért folyamodik, amely nem pusztítja el magát az embriót.”
Egyetlen kivétel, ha valaki olyan eljárást akar szabadalmaztatni, amely az embrió „hasznára" válik, például olyan génhibát javít ki az embrióban, amely egyébként betegséghez vezetne.
„Bár a döntés nem érvényteleníti azonnal az embrionális őssejtekkel kapcsolatos Európában – elsősorban az Egyesült Királyságban – bejegyzett szabadalmakat, de a szabadalmak gyakorlatilag érvényesíthetetlenek lesznek” – mondta Clara Sattler de Sousa e Brito szabadalmi ügyvéd.
„Ez a bírósági döntés most azt jelenti, hogy az eddig a hasonló szabadalmak kifejlesztésére és védelmére költött igen komoly pénzek elvesznek, hiszen a szabadalmak már közlésre kerültek, viszont ezentúl szabadon felhasználhatók a bennük leírt eredmények. Így a kutatóintézetek vagy vállalkozások elveszítik a szabadalmak értékesítéséből remélhető bevételt, ami további kutatómunkát tenne lehetővé" – mondta Sarkadi Balázs kutatóorvos.
A szakember szerint ennél talán még fontosabb, „hogy a ma már gyógyszerként törzskönyvezhető őssejt-terápiák kifejlesztése is elmaradhat, hiszen a nagyon nagy pénzeket igénylő állatkísérleteket vagy klinikai vizsgálatokat nem fogja senki finanszírozni”, ha nem tudja szabadalmakkal védeni a későbbi felhasználást.
„Ezzel a szerencsétlen döntéssel az európai kutatók több évi eredményeit teszik semmissé, és adják át ezeket a nem európai országoknak" – mondta Brüstle.
„Nagyon sajnálatos, hogy a bíróság ezt a nézőpontot tette magáévá" – mondta Ian Wilmut, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, akinek csoportja hozta létre Dollyt, az első klónozott emlősállatot. „Ez a döntés valószínűleg azt jelenti majd, hogy az Európában – egyes esetekben európai alapítványok pénzéből – végzett alapkutatásokat nagy valószínűleg a világ más részein fogják továbbfejleszteni és felhasználni."
„Ez kártékony döntés, amely gátat vet az orvostudományban alkalmazott őssejtterápiáknak." – mondja Pete Coffey, a University College London kutatója.
„Éppen most nyertem el egy nemzetközi díjat a New York-i Őssejt Alapítványtól az őssejtkutatásoknak a klinikai gyakorlatba való átviteléért, most mégis azt kell tapasztalnom, hogy Európa, az a kontinens, ahol ezeket a kutatásokat végzem, alapvetően erkölcstelennek nevez engem."
