Szólásszabadság kontra blaszfémia
Ismét bajt okozott egy nyugati lap, amikor különszámban viccelődött a saríával. A szerkesztőséget felgyújtották, ami utoljára hat éve fordult elő. Forrás: mindennapi.hu / KMZS
2005 óta nem tört ki olyan komoly incidens a muszlim világ és egy nyugati újság között, mint most Franciaországban. A hétvégén molotov koktélt dobtak egy baloldali szatirikus lap, a Charlie Hebdo szerkesztőségére. A tűz átterjedt az épület többi részére, majd az egész szerkesztőség leégett. Ami nem lett teljesen a tűz martaléka, az megolvadt és használhatatlanná vált.
Az ok, amiért a molotov koktélt – vélhetően muszlim szélsőségesek – az épületre dobták, a lap különkiadványa volt. A tunéziai választásokon győztes iszlamistákat kritizálva a lap egy speciális kiadását tervezte megjelentetni, Charlie Hebdo helyett Charia (saría) Hebdo néven.
A tegnapi nap során először a lap weboldalát törték föl. A honlap már működik ugyan, de ezt csak az egyszerű „működik” felirat jelzi a bal felső sarokban. Az erősen baloldali lap kiadója, bizonyos Charb közölte, hogy a tűz ellenére a különszám már útban van az újságosbódék felé.
Öt éve volt utoljára hasonló balhé
Azt azonban egyelőre nem tudják, hogy a jövőben hogy fog megjelenni a lap. Az előállításhoz és az újságírói munkához szükséges összes felszerelés elpusztult a tűzben, de Charb magabiztos. Azt mondja, nem lehet, hogy az újságnak így legyen vége, ezért nem fogják feladni a harcot, újraindítanak mindent.
Legutoljára ekkora feszültséget az okozott, amikor a dán Jyllands-Posten lehozott egy karikatúraoldalt Mohamed prófétáról. A 12 karikatúra jó része személyként ábrázolta Mohamedet, ami erősen ütközik az Iszlám tiltott emberábrázolásával, főleg, ha a legfőbb vallási prófétáról van szó.
A lap vezetősége később azt mondta, hogy a karikatúrákkal csupán hozzá szerettek volna járulni ahhoz, hogy párbeszéd alakuljon ki az Iszlám-kritika és az öncenzúra kapcsán. A párbeszédet végül sikerült elérni, még ha olykor ordítottak is a felek.
Szólásszabadság és blaszfémia
A megjelenést követően több országban is tüntetések kezdődtek. 2008-ban felrobbantották Dánia iszlamabadi nagykövetségét, megölve öt embert. Szíriában, Libanonban és Iránban szintén a dán követséget gyújtották fel, miközben Gázában nyugati zászlókat égettek. A közel-keleti tüntetéseken több mint száz ember meghalt, amikor a hatóságok tüzet nyitottak a tömegre.
Persze a karikatúrákkal szimpatizálók is megszólaltak. Világszerte 50 újság hozta le a képeket, beleértve ebbe a Népszabadságot és a Magyar Hírlapot is. Nyugati civil szervezetek több más módszer mellett dán termékek vásárlására is buzdítottak, miközben Anders Fogh Rasmussen, Dánia akkori miniszterelnöke úgy nyilatkozott, ez az ország legmélyebb nemzetközi krízise a második világháború óta.
A felháborodott muszlimok a jelenlegi helyzethez hasonlóan iszlamofóbiával, rasszizmussal és blaszfémiával vádolták a Jyllands-Posten újságíróit. A lap támogatói azonban kiemelték, hogy ez beletartozik a szólásszabadság gyakorlásának alapvető jogába, és a fenyegetések igenis remekül jelképezik a muszlim terrorizmus hozzáállását a kritikához.
