Magyar fiatalok képviselték a Szentszéket a diák ENSZ-konferencián

Az ENSZ megalapításával egy időben létrejött egy szervezet, mely a diákokat próbálja bevezetni a nemzetközi politikába és megmutatni nekik a világ problémáit. Harvardi hallgatók alapították meg a diák ENSZ-konferenciát (az úgynevezett Model United Nation-t), amely később az egész világon elterjedt.

A világpolitika iránt érdeklődő fiatalok ma már a világ legkülönbözőbb részein szervezett konferencia-üléseken vehetnek részt. 2011 óta a budapesti Eötvös József Gimnázium is helyet ad ennek a nagyszabású rendezvénynek.  A diákok bizottságokban tárgyalják meg az adott kérdéseket, egy-egy (nem a saját) országot képviselve.  A konferenciákon a delegáltaknak mindig az ország álláspontját kell szem előtt tartaniuk, és annak nevében szólalnak fel.

A legutóbbi stuttgarti összejövetelen Polákovits Flóra (Eötvös József Gimnázium, 12. osztályos tanuló) és Acosta Ádám Miguel (volt Eötvös-diák, jelenleg a BME 1. éves hallgatója) a „Szentszék állandó megfigyelőjeként” vett részt. Bár egyikük sem hívő, ők kérték, hogy a Vatikán képviselőiként vegyenek részt a konferencián. Szerkesztőségünk velük beszélgetett.

Miért éppen a Vatikán képviseletét választottátok?

Már többször vettünk részt hasonló konferencián. Azért a Szentszékre esett a választásunk, mert nemcsak nagyon különleges helyet foglal el a nemzetközi diplomáciában – nem valódi gazdasági vagy önös politikai érdekeket képvisel –, hanem a Vatikán mint állam helyzete is figyelemre méltó (legkisebb állam a világon, állami berendezkedés, stb.). Mindezek mellett pedig szeretjük a kihívásokat, mivel a felkészülés előtt nemhogy a Szentszékről, de még a katolikus vallásról sem volt teljes képünk.

Milyen volt felkészülni erre a feladatra, hiszen sem az egyházat, sem a különböző kérdésekben való álláspontját nem ismertétek?

Flóra: Eleinte kihívást jelentett számomra, hogy hogyan tud az egyház – gyakorlatilag egy eszmerendszer – úgy jelen lenni a diplomáciai életben, mint egy gazdasági hatalommal és befolyással bíró állam. A felkészülés során azonban rájöttem, hogy sokkal többről van szó, mint egy idea megjelenítéséről. Várakozásaimmal ellentétben a készülés nem is volt olyan nehéz, hiszen a Szentszék az élet minden területén jelen van, és próbál segíteni.
A konferencián az Afrika gazdasági uniójával foglalkozó bizottságában voltam, és olyan témákból kellett felkészülnöm, mint pl. a génmódosított élelmiszerek és a világra gyakorolt hatásuk, az 1994-es ruandai tömegmészárlás áldozatainak és túlélőinek segítése, illetve Afrikában a folyamatos béke fenntartása.

Ádám: Nekem egyszerre volt könnyű és nehéz. Nehéz azért, mert nemcsak egy ismeretlen állam ügyeibe, hivatalos állásfoglalásaiba kellett belehelyezkednem, hanem mert egy eddig idegen világnézetet (katolicizmus) kellett megismernem úgy, hogy az alapján véleményt tudjak mondani a lehető legkülönbözőbb dolgokról, mint például az ENSZ-határozatok ratifikálása, vagy az egészségügyi rendszer reformja. Könnyű pedig azért, mert a katolikus egyház a legkülönfélébb témákról fejti ki nyilvánosan a véleményét, ezzel megkönnyítve az információkhoz való hozzáférést.
Az emberi jogi bizottságban képviseltem a Szentszéket, és témáim között szerepelt többek között az újságírók védelme a háborús övezetekben, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadság védelme a terrorizmussal szemben.

Mit adott nektek ez a konferencia?

Egy ilyen konferencia alapvető célja az, hogy felébressze a középiskolások és egyetemisták érdeklődését a világ problémái iránt, segítse a nemzetközi kapcsolatok építését és megismertesse velük a világ országainak kultúráját. Ugyanakkor „emberi” oldala is van: megtanít arra, hogy meghallgassuk a másikat, megtanulunk együttműködni és közösen dolgozni egy cél érdekében.

Nekünk azonban ez a konferencia nem csak ennyit jelentett. Mivel eddig nem voltunk tisztában a Szentszék ENSZ-béli munkájával, nem tudtuk, hogy milyen sok területen próbál lépéseket tenni a világ problémáinak megoldásáért. Mint nem hívő emberek  meglepett minket, hogy a katolikus egyház vallási hovatartozásra való tekintet nélkül minden rászorulónak segítséget próbál nyújtani. Azt is jó volt látni, hogy az önzetlenséget – mint a katolikus vallás egyik fő jellemzőjét – a politikai életben is próbálja betartani. A Szentszék ugyan rengeteg kérdésben nem ért egyet a többi képviselt állammal, azonban ellenvetésének alátámasztásakor mindig fellép egy másik, építő javaslattal, ténylegesen segítve a világ működését. Nem hívőkként is kétségkívül be kell látnunk, hogy a keresztény hitvallás alapelvei a racionalitás talaján próbálják az emberek életét jobbá tenni.

***

A diák ENSZ-konfernciákról bővebben itt olvashatnak. 2011-ben Budapesten az Eötvös József Gimnázium diákjai által szervezett BIMUN konferencián 350 delegált vett részt, akik Afrikából, Ázsiából, Amerikából és Európából összesen 35 iskolából érkeztek.

A BIMUN 2012-re áprilisban kerül sor (Eötvös József Gimnázium), a KARMUN 2012-t pedig márciusban rendezik meg (Karinthy Frigyes Gimnázium).