Legnagyobb szövetségese hagyta el a Vatikánt

A szigetország a vatikánin kívül az iráni és a kelet-timori külképviseletét is becsukta. A kommentátorok szerint azonban többről van szó.

A katolikus nagyhatalom

Írország a történelem folyamán legalább háromszor katolikus nagyhatalom volt. Először a népvándorlást követő évszázadokban, amikor a kolostoraiból kiáramló bencés szerzetesek hatalmas szerepet vállaltak a pogány germán népek megkeresztelésében, másodszor pedig a 19. században, amikor a hatalmas méretű ír kivándorlás révén Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon megteremtették a helyi katolikus egyházat. A harmadik időszak a 20. század első felében volt, amikor ír szerzetesek és szerzetesnők százai – vagy inkább ezrei – érkeztek az akkori angol gyarmatokra, és misszionáriusként Afrikában és Ázsiában eredményesen bábáskodtak a helyi egyházak megszületésén.

Mindez ma már a múlt. Írországból megszűnt a kivándorlás, demográfiai apályt él át társadalmuk, és papi, szerzetesi hivatásokban is annyira szűkölködnek, hogy az saját helyi egyházuk utánpótlására sem elegendő. Ennek ellenére egészen a közelmúltig erkölcsi szempontból Írország a Vatikán legszorosabb szövetségese volt. Az abortusz még mindig nem legális az országban, és a polgári házasság felbonthatóságáról, vagyis a válásról is csak 1995-ben született törvény.

Súlyos válságban

A papokat és szerzeteseket ért pedofil vádak azonban az ezredforduló óta súlyos válságba sodorták nemcsak az ír egyházat, de az ír társadalmat is. A mostani követségbezárás is valószínűleg ezzel függ össze, illetve az ír kormánynak azzal a vádjával, hogy a Szentszék a kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádak kivizsgálásában nem működött, nem működik kellőképpen együtt a polgári hatóságokkal.

Megfigyelők arra a furcsa jelenségre is rámutatnak, hogy Dublinból még a nyár közepén „konzultációra” hazahívta a Vatikán nagykövetét, vagyis nunciusát, aki azóta sem tért vissza, illetve már nem is térhet vissza, mert időközben áthelyezték Prágába. Új nunciust pedig mind a mai napig nem neveztek ki Írországba. A vatikáni képviselet az ír fővárosban azonban továbbra is működik, az ír szentszéki követség római épületén azonban lehúzták a rolót. A diplomáciai kapcsolatokat az ír kormány nem szakította meg, és ez a lényeg – nyilatkozta a szentszéki szóvivő. Mostantól egy, az ír fővárosban dolgozó külügyi alkalmazott látja el a vatikáni nagyköveti feladatokat.

Van erre példa egyébként más országok esetében is. Például Svájc mindig is hasonló módon képviseltette magát a Vatikán mellett. Egy olyan katolikus hagyományú ország esetében, mint Írország, azonban ez a megoldás szokatlan. A Szentszék pedig ahhoz nem járul hozzá, hogy ugyanaz a diplomata képviselje országát a Vatikánnál, mint aki Olaszországhoz is akkreditálva van. Ilyen módon is ügyel a Szentszék szuverenitása kifejezésre juttatására.

Egész Írország, vagyis a köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó északi rész közös katolikus vezetője, vagyis prímása sajnálatát fejezte ki az ír külügyminiszternek a követségbezárással kapcsolatban. Sean Brady bíboros érsek szerint az ír nép nagyon sokat köszönhet Rómának, a történelmi kapcsolatok és az 1929 óta folyamatos formális diplomáciai kapcsolatok mindig az ír emberek javát szolgálták.

A főpap bízik abban, hogy a mostani, elhamarkodottnak tűnő döntés ellenére Írország és a Szentszék között a kölcsönösen előnyös, szoros viszony fennmarad, és országa minél hamarabb új, Rómában rezideáló szentszéki nagykövetet nevez ki.