Katolikus egyház: Vallási életmód és kultúra a Kárpát-medencében
A Veszprém megyei piarista szerzetes, geológus Laczkó Dezső által alapított megyei múzeum és a felvidéki Konstantin Filozófus Egyetem közös szervezésében tartották meg az idén Nyitrán és Alsóbodokon azt a kétévenként megrendezett nemzetközi konferenciát, amely 1990-ben a népi vallásosság körében kutató néprajzos muzeológusok, levéltárosok, egyháztörténészek, könyvtárosok, művészettörténészek tanácskozásaként indult útjára. Forrás: Magyar Kurír / Toldi Éva
Az idei szimpózium (október 5-8) Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében címmel interdiszciplináris jellegűvé bővült, s abban a néprajzkutatás mellett helyet kapott a pszichológia, a nyelvészet, az irodalom- történet- és zenetudomány is. A konferenciát az idén kilencven esztendős Erdélyi Zsuzsanna személyisége és munkássága előtt tisztelegve rendezték meg, aki az archaikus apokrif népi imádságok első, alapvető kutatójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett mint néprajzkutató. (Az apokrif népi imádság szájhagyomány útján terjedő, vallásos népköltészeti műfaj, a hivatalos egyházi irodalmon kívül eső, a nép körében gyakorolt imádságfajta.)
A tanácskozáson a magyarországiak mellett részt vettek erdélyi, felvidéki, délvidéki kutatók is. A konferencia vendégeként a Zoborvidékre várták Erdélyi Zsuzsannát is, aki azonban betegsége miatt nem tudott eljönni. Szalontay Judit néprajzkutató mint mentoráról emlékezett meg róla, bemutatta a Szent István Társulatnál nemrég megjelent Paptalanul éveken át című könyvet.
A tanácskozáson elhangzott előadások foglalkoztak a vallás és az anyanyelvi nevelés kapcsolatával (Sándor Anna, nyitrai egyetemi intézetvezető), az úgynevezett Arma Christi (Krisztus fegyverei) festményeken, szobrokon és ősi magyar címereinken, a körmeneteken, búcsújárásokon feltűnő ábrázolásaival (Limbacher Gábor, veszprémi múzeumigazgató), a Zoborvidék lakodalmas folklórjával, a Vas megyei, győri, máriapócsi, máriakálnoki Mária-tisztelettel, Szent Antal kultuszával Kunszigeten, egy nemrég felfedezett kéziratos népénekeskönyv bemutatásával. Továbbá olyan izgalmas kérdésekkel, mint az alázat fogalma a fordításirodalomban, az önéletírás és a gyónás kapcsolata, a református egyházművészet értékei, a gyimesi csángók körében gyűjtött, halott melletti siratóénekek, a görögkatolikus templomok Árpád-házi szentek ábrázolásai Kárpátalján, valamint az érint(őz)és szerepe a szakrális kommunikációban.
A konferencia résztvevői meglátogatták a környék (Kolon, Kéménd) tájházait, templomait, a nyitrai várat, részt vettek szentmisén is Rózsafüzér királynéja ünnepén Alsóbodokon, ahol a szertartás után a helybéliek ízelítőt adtak népdalaikból, népénekeikből a vendégeknek, hazafelé Bényben pedig felkeresték az Árpád-kori rotundát és a premontrei Magyarok Nagyasszonya templomot, ahol Nagy András esperes atya mutatta be a vidék és templomok történetét a konferencia résztvevőinek.
