Kamerun: egy bíboros a korrupció ellen
A La Croix a pápa benini látogatása kapcsán beszámolót készített arról a társadalmi és politikai közegről, melyben az afrikai kontinensen a katolikus egyház dolgozik. Forrás: Magyar Kurír, La Croix
„Minden korrupciós cselekedetet elítélek” – mondja a nyílt beszédéről híres Christian Tumi atya. A filozófiai és teológiai végzettséggel rendelkező férfit 1966-ban szentelték pappá. Kamerunban nyilvánosan fellépni a korrupció ellen nem tartozik a biztonságos cselekedetek közé, de ez a 2009-ben hivatalából visszavonult doualai érseket nem ijeszti meg. „El kell ítélnünk a korrupciót, bármi legyen is a következménye. Pásztori kötelességünk elítélni mindent, ami rossz” – nyilatkozza. Júniusban könyvet adott ki „Hiszek egy új Kamerunban” címmel, melynek leghosszabb fejezete a korrupcióról szól.
„A korrupció olyan Kamerunban, mint a rák. Nagyon mélyen gyökerezik.” – mondja keserűen. Véleménye szerint, mellyel az ország nagy része egyetért, a korrupció mindenhol jelen van. „Az igazságot itt adják és veszik. A tisztviselők, a bírák és az ügyészek annak adják a szavazatukat, aki többet kínál érte. Azok a vádlottak, akik nem tudnak fizetni, gyakran éveket töltenek börtönben anélkül, hogy elítélték volna őket” – írja a könyvében.
Tumi bíboros leírja azt is, hogy „a korrupció egyik legvirágzóbb ága a közbeszerzés. Az állami tisztségviselők gyakran 30-50%-ot is kérnek, vagy akár még többet: ez az ára annak, hogy aláírják a szerződést.” Majd a kiskorúak elleni szexuális korrupcióra tér át, melynek elkövetői gyakran olyan tisztviselők, akik a rendőrség védelme alatt állnak.
Az ENSZ-átvilágítás szerint 1998-ban és 1999-ben Kamerun volt a legkorruptabb ország a földgolyón. A befektetők kritikáinak hatására a kameruni kormány 2004-ben programot hirdetett a korrupció és a közpénzek elsikkasztása ellen. Több tisztviselőt is letartóztattak és elítéltek, jelenleg is nem kevesebb, mint hét miniszter ül börtönben.
Korrupcióellenes csoportokat hoztak létre minden minisztériumban, és felállt egy Korrupcióellenes Nemzeti Bizottság is, a korrupció mindennek ellenére „ugyanolyan szépen virágzik, mintha mi sem történt volna. Olyan, mint egy gyógyíthatatlan betegség – folytatja Christian Tumi. – Ezért is szorgalmazom a spirituális megújulást. Ez erkölcsi probléma, így hát erkölcsi eszközökkel kell felvenni ellene a harcot.”
„Arra van szükség, hogy a keresztények, akik egyébként a kormány nagy részét alkotják, valódi hitre térjenek. Ha a szívek megtérnek, a korrupciónak is vége szakad. Nem látom esélyét, hogy bármely más kezdeményezés érdemi eredményt érjen el.” – vélekedik a bíboros. Kamerunban a püspökök úgy próbálnak a korrupció ellen fellépni, hogy erkölcsi felhívásokat intéznek az emberekhez a miséken, vagy, ahogy Tumi atya is, nyíltan elítélik a napvilágra került korrupt cselekedeteket.
Előfordul az is, hogy a püspökök hivatalos kiadványokat tesznek közzé, ahogy május végén is, amikor az október 9-i választásokra tekintettel pásztorlevelet adtak ki. A levélben az alkotmány 66. §-ának alkalmazását kérték, amely kimondja, hogy bizonyos köztisztviselőknek és szavazati joggal rendelkező személyeknek a köztársasági elnökhöz hasonlóan a megbízatása kezdetén és végén vagyonnyilatkozatot kell tennie.
A fenti rendelkezés ugyan része az 1996-os alkotmánynak, mégsem lépett máig sem hatályba. Az 1982 óta hatalmon lévő, 78 éves Paul Biya elnököt októberben újabb hét évre megválasztották, de még mindig nem írta alá azt a dokumentumot, amely szabályozná a paragrafus alkalmazásának módozatait. Májusi levelükben a püspökök szót emeltek a közvagyon megóvásáért is, mely abban nyilvánulna meg, hogy a sikkasztásért elítélt tisztviselőkkel visszafizettetik a zsebretett közpénzeket. 1998 és 2004 között közel három milliárd eurónyi közvagyont sikkasztottak el.
Abban az esetben, ha az elsikkasztott összeget visszafizetik, a püspökök amnesztiában részesítenék az elkövetőket. Szorgalmazták ezen kívül a bírósági eljárások meggyorsítását is, mivel több, sikkasztásért elítélt személy 2008 óta várja, hogy ügyét így vagy úgy lezárják. Kamerun azonban jogi ügyeinek lassúságáról is híres…
„Az egyháznak nincs igazi befolyása a dolgok menetére. Nincs más eszköze, csak a szavai” – folytatja Tumi bíboros. De reméli, hogy Paul Biya elnök előbb-utóbb „meghozza a szükséges döntéseket, és megtanítja a kormány tagjainak, hogyan kell különbséget tenni az államkassza és a saját pénztárcájuk között”.