Eltűnhetnek a keresztények a Közel-Keletről

Lesújtó képet fest a keresztények általános helyzetéről Henry J. Reske a newsmax.com hasábjain. A szélsőséges iszlamisták megfélemlítései, csökkenő politikai befolyásuk és üzleti érdekeltségeik háttérbe szorítása mind a közel-keleti kereszténység soha nem látott számú kivándorlását eredményezte.

Csak Irakból 400 ezer keresztény – a teljes keresztény lakosság fele – menekült el az elmúlt évtizedben. Egyiptomot a vallási villongások miatt pedig csak idén százezer kopt hagyta el. Ez a szám ráadásul az év végére akár a 250 ezret is elérheti, figyelmeztet az Egyiptomi Emberi Jogi Szövetség. A koptok nagy része az USA-ba, mások Kanadába, Nyugat-Európába és Ausztráliába menekültek. „A jelenlegi tendenciát követve 2020-ra a közel-keleti keresztények mostani 12 milliós lélekszáma akár a felére is csökkenhet. Középtávon így teljes egészében el is tűnhetnek a régióból” – hangsúlyozza Daniel Pipes Közel-Kelet-szakértő, a Stanford Egyetem oktatója.

Betlehem és Názáret példája

Pipes a keresztények térségbeli csökkenésének szimbolikus kezdetét 1995-re teszi, amikor Izrael Betlehem városát átadta a Palesztin Nemzeti Hatóságnak. Az ötvenes években még 85 százalékban keresztény városban mára 12 százalékra csökkent a keresztények aránya – és nem egy ismeretlen városkáról beszélünk, hanem Betlehemről, ami a Krisztus születése utáni két évezredben mindvégig a kereszténység bölcsője volt és az is maradt.

Hasonló tendencia zajlik egyébként a Jézushoz köthető másik város, Názáret esetében: míg 1946-ban még a lakosság hatvan, 1983-ban már csak negyven százaléka vallotta magát kereszténynek. Egyes vélemények szerint az ausztráliai Sidneyben már több a Jeruzsálemből elvándorolt keresztény, mint magában Jeruzsálemben. Az emigráció kiváltó oka a muszlim többség kirekesztő politikája, a fizikai bántalmazások sora és a vallásszabadság korlátozása.

És persze nem csak a Szentföldön ilyen szomorú a helyzet: az 1920-as években még kétmillió fős török keresztény közösség mára szinte eltűnt, néhány ezren maradtak csupán. Szíriában az utóbbi öt évtizedben harmincról tíz százalékra, Libanonban pedig ötvenötről harminc százalékra olvadt a keresztények aránya.

Egyenes út az asszimiláció felé

A csökkenő létszám pedig csökkenő politikai és kulturális befolyást jelent – így egyenes út vezet az elkerülhetetlen asszimiláció felé. A kivándorlás egyébként csak az egyik oka a keresztények fogyásának, azt súlyosbítja az alacsony születésszám is.

A muszlimokhoz képest majdhogynem fele annyi keresztény gyermek születik a Közel-Keleten, ráadásul a keresztény közösség szűkössége miatt sok fiatal muszlim házastársat választ magának, ami a keresztény identitás elvesztéséhez vezethet.

Csalódást hozott az Arab Tavasz

A keresztények helyzetét súlyosbíthatja az Arab Tavasz, hiszen – bármennyire is elnyomók voltak – az érintett arab államok diktátorai mind komolyan támaszkodtak a keresztény értelmiségre. Tették ezt annak érdekében, hogy ellensúlyozni tudják legfőbb ellenfeleik, a radikális iszlamisták előretörését.

A forradalmak győzelme persze nem jelent egyet a szélsőséges muszlimok hatalomra kerülésével: Tunéziában a hét végén a mérsékelt iszlamisták nyerték a parlamenti választásokat, az egyiptomi Muszlim Testvériség is mindvégig igyekezett magát mérsékelt erőként bemutatni, a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács pedig ugyan iszlamista berendezkedésen gondolkodik, ám az szerintük nem mondana ellent a demokrácia kívánalmainak – példaként egyébként Törökország lebeg előttük.

Keresztényellenes megmozdulások

Az egyiptomi példa azonban világosan mutatja, hogy az elviekben toleráns és demokratikus alapokon nyugvó forradalmak könnyen torkollhatnak keresztényellenes megmozdulásokba. A koptok a lakosság tíz százalékaként jelentős kisebbséget alkotnak, ráadásul már a muszlimok megjelenése előtt évszázadokkal ezen a földön éltek, ennek ellenére – vagy pont emiatt – sorozatos támadásoknak vannak kitéve. Az idei újévi istentiszteletről hazafelé tartva huszonegy koptot öltek meg támadóik, az Alexandriában ennek nyomán kitört zavargásokban pedig további tucatnyian vesztették életüket.

Legutóbb október elején volt nagyobb összecsapásuk Kairóban a rendőrséggel és a katonasággal, amikor az ellen tiltakoztak, hogy a Mubarak-rendszer megdöntése óta több templomukat is felgyújtották. A tömegbe a katonák páncélozott járművekkel hajtottak bele, huszonnégy kopt keresztény meghalt. Az eseményeket közvetítő al-Hurra televízió műsorszórási jogát felfüggesztették. Az incidensről a mindennapi.hu helyszínen tartózkodó riportere is beszámolt.

Az Európai Unió vezetői elítélték a vallási indíttatású erőszakot, ám ennél több nem történt. Irakban szintén idén októberben 58 keresztényt öltek meg az al-Kaidához is köthető Iraki Iszlamista Állam nevű szervezet fegyveresei. Sokan attól félnek, hogy a most Jemen mellett célkeresztbe került Szíria is a vallási anarchia állapotába juthat, ha megdöntik a kényes egyensúlyt ez ideig úgy-ahogy fenntartó Asszad elnököt.