Az EU Duna-stratégiája nagyon sok fejlesztési lehetőséget kínál
Bécs – Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE/CPCE) főtitkára, dr. Michael Bünker evangélikus püspök üdvözölte az Európai Tanács EU-stratégiáját a Duna-régióra vonatkozóan, azonban felhívta a figyelmet az egyházak feladataira és a stratégia hiányosságaira is. Forrás: reformatus.hu
Az Európai Tanács 2011. június 23-24-ei ülésén jóváhagyta a Duna-régióra vonatkozó EU-stratégiát, melyet még áprilisban mind a 27 tagállam külön-külön elfogadott. A stratégia központi elemei között szerepel a gazdaság fejlesztése, a közlekedési infrastruktúra javítása, az energia és a környezetvédelem kérdése, a kultúra, az oktatás, illetve a turizmus ösztönzése.
Michael Bünker püspök közleményében rámutatott arra, hogy a stratégiában nem kap elég nagy hangsúlyt a megbékélés politikája, a különböző kulturális és politikai környezetben élők összehívása. Ezek a pontok az egyházak nézőpontjából feltétlenül szükségesek volnának. Véleménye szerint az egyházakra szükség van a politikai és kulturális különbségek ellensúlyozása miatt is a régióban.
Az egyházak és a gyülekezetek a Duna-stratégia folytán lehetőséget kaptak arra, hogy a múltbélinél aktívabban építhessék kapcsolataikat, és ez a régió különböző történelmi adottságai miatt különösen nagy jelentőséggel bír. Az interkulturális kapcsolatok építése, a vallási turizmus fejlesztése, az oktatás és a kultúra témái az egyházak figyelmének is középpontjában állnak. A régió egyházait Michael Bünker püspök felszólította arra, hogy segítsék a stratégia különleges fejlesztési területeit.
Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE/CPCE), az Európai Egyházak Konferenciájával (CEC) és az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsával (COMECE) közösen vett részt az Európai Bizottság nyilvános konzultációs folyamatában. Üdvözölték a stratégia transznacionális megközelítését, ugyanakkor hangsúlyozták a közös kulturális és vallási együttműködés szükségességét, a régió fejlesztésének fontos tényezőjeként.
A Balti-tengeri Stratégia sikere után az Európai Unió most a Duna-régióra irányítja figyelmét, amely stratégiája magába foglal nyolc EU-tagállamot: Bulgáriát, Németországot, Ausztriát, Romániát, Szlovákiát, Szlovéniát, Csehországot és Magyarországot; illetve hat unión kívüli államot: Bosznia és Hercegovinát, Horvátországot, Montenegrót, Szerbiát és Ukrajnát, valamint az Európai Unió lakosságának egyötödét magába foglalja, mintegy 100 millió főt.
