A Lutheránus Világszövetség főtitkára szerint felelősséget kell vállalni az igazságosságért való küzdelemben
Genf – A 2011-es reformációi ünnepségek kapcsán Martin Junge, a Lutheránus Világszövetség főtitkára a világméretekben 145 lutheránus egyházat tömörítő közösség tagjaihoz azzal a kéréssel fordult, hogy új nyomatékot helyezzenek a szabadság fogalmára. Forrás: LWI, evangelikus.hu / Horváth-Bolla Zsuzsanna
„A reformáció egyházainak a szabadság fogalmát nem szabad szkeptikusan megközelíteniük. Sőt, ezzel ellentétben: Amikor diakóniai szolgálatunk során azok oldalára állunk, akik jogtalanságtól, békétlenségtől és testvéritlenségtől szenvednek, erős bizonyságát tesszük annak, hogy hogyan lehet értelmezni az igazi szabadságot” – írta Junge október 24-én kelt levelében.
„A másik emberre és az egész teremtettségre vonatkozó szabadság nem sorszerű vagy végzetesség, hanem ígéret” – így Junge.
A reformációi ünnepet a lutheránus és református egyházak az egész világon október 31-én ünneplik, amikor is Luther Mártonra emlékeznek, aki 1517-ben ezen a napon függesztette ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
„A szabadság fogalma a lutheránus teológia, a lutheránus cselekedetek központi témája, és a keresztények politikai, gazdasági, etikai esetekkel kapcsolatban ebből az üzenetből merítenek erőt. Számos nő számára jelent ez az üzenet szabad teret. A saját szabadságról és értékességről szóló megváltozott öntudat az egyházban és a társadalomban is a nemek ellentétén alapuló elnyomás és erőszak alól szabadít fel. A kegyelemből való szabadság ígérete a mindennapokban is kifejezésre jut. Isten cselekedetének megváltoztató erejét nem lehet az emberek belső életére korlátozni” – hangsúlyozta Junge, aki a keresztény szabadságról értekezve tiszta vonatkozási pontokat és felelősséget vázolt fel, amely a közösség számára 2017-re készülve is követendő.
„Az LVSZ közössége szabad az igazságosságra, a békére és a megbékélésre. Munkáljuk ezt a világban. Ennek a szabadságnak Isten kegyelmében van gyökere, és ez a lutheránusokat a szolgálatra ösztönzi. A keresztény ember szabadsága így kettős felelősséget feltételez: egyfelől Isten felé, másfelől pedig a másik ember felé, illetve az egész teremtettség felé.”
Junge szerint a keresztényeknek közösen kell társadalmi, politikai, ökológiai, klímabeli, gazdasági kérdésekre válaszokat keresniük.
„Ahol a másik ember, vagy a teremtett világ eltűnik az emberi gondolkodásból vagy cselekedetekből, ott minden hideg lesz, brutális és fatális” – zárta gondolatait Junge.
