„Európáért, Németországért” – Merkel kancellár beszédének csúcspontjai

Létrehozás: 2011. november 21., 09:02 Legutolsó módosítás: 2011. november 21., 09:03

Európáért, Németországért – olvasható a CDU, a német Keresztyén-demokrata Unió 24. párttanácskozásának a jelmondata. A tanácskozást mintegy 1 000 küldött jelenlétében Lipcsében tartják. November 14-én, a nyitó napon hangzott el a német kancellár, Angela Merkel programbeszéde. Ebben a kancellár világosan kimondta: „Ha megbukik az euró, megbukik Európa is”. A helyzetértékelő és programadó beszéd szerkesztett változatát adjuk most közre. Forrás: leipzig2011.cdu.de. Fordítás, szöveg: dr. Békefy Lajos.

Németországot „csúcsra járattuk”

Hol állunk? – adhatnánk címként a beszéd indításának, amiben Angela Merkel rövid helyzet meghatározást adott. Németországot „csúcsra járattuk”, a stabilitás szilárd horgonya vagyunk Európában és a növekedés húzóereje, mozdonya – mutatott rá.  „Emlékezzünk csak! Gerhard Schröder 5 millió munkanélkülit hagyott maga után Németországban. Ezt a trendet megtörtük, 3 millió alá szorítottuk a munkanélküliséget. Még soha nem volt annyi embernek munkája, mint ma, s ez így van jól, Barátaim!” – hangsúlyozta a kancellár. Beszédét most is és később többször is nagy taps szakította meg. Majd kijelentette: akik dolgozni akarnak, munkát fognak találni. A cél:  a teljes foglalkoztatottság, az emberséges társadalom építése. 

Korszakváltás: az értékek jelentik a biztos iránytűt

Mi vezeti a CDU-t? – Erre a kérdésre adott választ a beszéd következő része. Ha hatni engedjük magunkra az internet világát, a 7 milliárdnyi emberiség tényét, akkor „azt mondom, s ez nem túlzás, hogy korszakváltás idejét  éljük”. De figyelmeztetett: ha valaki azt gondolná, éppen a korszakváltás idején nem működik többé a keresztyén-demokrata  értékrend, iránytű, „az semmit sem értett meg abból, milyen erőt jelent a CDU-nak ez az iránytű, hogyan, s merre  vezet ez minket”. 

Megmondjuk, hogyan, s mit teszünk, nem csak azt, mi ellen vagyunk

Beszéde további részében Angela Merkel kitért arra, hogy a világot megváltoztatta Fukusima. Ezért ha lehet, gyorsan ki kell lépnie Németországnak is ebből az energiarendszerből. De azzal, hogy kilép ebből, a munka nem ér véget. Azt is fel kell mutatni, hogyan is csinálják meg ezt. „Az különböztet meg minket mindenki mástól, hogy mi megmondjuk, hogyan tesszük meg ezt, s nem pusztán azt, hogy mi ellen vagyunk.  Minden ellen lenni az jelenti, hogy a kényelmes utat választanánk”.  Fel lehet lépni a felhalmozás ellen, új erőművek ellen, Németország teljesítményorientált infrastruktúrái ellen, az autópályák ellen, modern pályaudvarok ellen, a modern ellátás ellen – ezt az ellenkezést megtehetik egyesek, de a Keresztyén-demokrata Unió ebben nem lesz partner.

A piacgazdaság az ember, az emberség szolgálója

A felelős tettek fontosságáról beszélt ezután Merkel. Az emberekkel ők meg akarják láttatni a jövőt. Nem csak a pénzügyek területén, hanem sok más területen is. Mindenütt beleütközhetünk ugyanis olyan viselkedésbe, ami tartósan nem jó. Ezt napjainkban nagyon is lehet érzékelni. Gyakoriak azok a nézetek, hogy nem lesz holnapunk, sokan nem is gondolnak a holnapra. Sem gazdaságilag, sem szociálisan, sem környezetileg. „Magunk előtt látjuk a globális pénzgazdaságot, ahol mindennek meg van az ára, de mind kevesebb lesz az értéke” – állapította meg. Utalt Alexander Rüstowra (1885-1963), a német szociológus-közgazdászra, a szociális piacgazdaság egyik megalapítójára, aki évtizedekkel ezelőtt így fogalmazott: „A gazdaság” – s Angela Merkel hozzátette: a pénzgazdaság is! -  „egy része csak a gazdaságnak, s az emberség szolgálójává kell válnia”. A mai drámai, viharos viszonyok között lehet kételkedni abban, hogy a pénzgazdaság az emberség szolgálója lehet. De csak azért, mert sokan nem értik, mit jelent az idézett mondat, attól az még messze nem téves. „Ahogyan a szociális piacgazdaság elején, úgy ma is igaz (Rüstow) látomása: a gazdaságnak az ember, az emberség szolgálójává kell válnia, ha a szociális piacgazdaságnak meg akar felelni!”.  

Németország és Európa egysége ugyanazon érme két oldala

Európát, s benne Németország szerepét elemezte a következő részben. „Hosszú volt az út odáig, hogy Európa békében és szabadságban élhet. Konrad Adenauer generációjának a szolgálata az volt, hogy ezt az Európát felépítette. Helmut Kohl generációjának a szolgálata az volt, hogy hazánk egységét megvalósították, a hidegháborút legyőzték, s közben Helmut Kohl mindig azt mondta nekünk, és igaza volt, hogy Németország és Európa egysége ugyanannak az éremnek a két oldala”.  Majd így folytatta a feladat meghatározást: „A mi nemzedékünknek most az a feladata, hogy az európai gazdasági-, és valutauniót megváltoztassuk, s a politikai  uniót lépésről-lépésre megteremtsük”. Szinte szenvedélyes hangon folytatta érvelését: „Az euró sokkal több, mint egyfajta valuta. Az euró az európai egységesülés jelképe, s közben jelképe lett a fél évszázados békének, szabadságnak és jólétnek is. Ez minden, csak nem magától értetődő fejlődés, s ezért mondom újra és újra: ha elbukik az euró, akkor elbukik Európa, s ezt meg akarjuk és meg is fogjuk akadályozni. Ezért dolgozunk, ez a mi nagy történelmi projektünk”.  

A politikai közép meghatározó nagy pártja marad a CDU

„Tudatában vagyunk annak, hogy van feladatunk. Ha megvalósítjuk feladatunkat, ha jövőképesek vagyunk, ha a holnapra is tudunk gondolni, s komolyan vesszük, hogy így tudunk az embereknek szolgálni, akkor ez a Keresztyén-demokrata Unió a politikai közép meghatározó néppártja marad, Kedves Barátaim. Ezért szeretnék Önökkel együtt dolgozni!” – zárta lendületes, értékelő és programadó beszédét a lipcsei pártnapon Angela Merkel kancellár.  

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben