Dr. Muntag Andor: Jób könyve kommentár

Kőháti Dóra ajánlója:

Jób könyve az egyik legpróbáratevőbb ószövetségi olvasmány. Megrázó és felemelő egyben. Feledhetetlen mű. Csodaszép igék tárháza, és olvasása irodalmi élményt nyújt. Küzdeni kell megértéséért, megfejtéséért, de a kereső léleknek, a bátran kérdezőnek feltárul Isten üzenetének Jób történetébe rejtett gazdagsága. Szakszerű és értő, az ószövetségi teológiában kimagasló professzor, és lelkészként megbecsült és szeretett vezető útmutatását ajánljuk most e rovatban azon olvasók figyelmébe, akik Jób könyvéhez keresik az utat.

Muntag Andor születésének nyolcvanadik, halálának harmadik évfordulóján, 2003-ban jelent meg második kiadásban e hónap könyve.

Ki volt Muntag Andor? Ószövetségi teológiai professzor, lelkipásztor, EHE dékán, „Bandi bácsi”. Aki úgy ismerte és szerette az igét, hogy az minden hallgatójára hatással volt, és akinek mindenkihez volt egy jó szava. Nem mellesleg szenvedéllyel kutatta Luthert és művelte a lutheri teológiát is... „Megajándékozottak általa a legkisebbek és a legnagyobbak, a bibliai tudomány nagyjai és a mindennapok igeolvasói...” – írja ajánlásában dr. Szabó Lajos, az EHE rektora.

„Sokan teszik félre Jób könyvét azzal, hogy ha van is benne néhány nagyon szép ige, túl nehéz és túl fárasztó versről versre végigolvasni, és az értelmét kutatni. Pedig ez a könyv többszörösen is megéri a ráfordított időt és fáradságot” – olvassuk az előszóban. Az 1981 húsvétján, az első megjelenéskor kelt sorokban az író arra is rámutat: ez a kommentár azokhoz is szól, akikre öregek, betegek, rokkantak vannak bízva, és azokhoz is, akik maguk szenvednek hangosan vagy némán. Igen nagy vigasztalás forrása fog fakadni a szent szöveg olvasása nyomán. Lelkészek szakkérdéseikre, a bibliaolvasók pedig az általános ismeretekre tehetnek szert könyvével. Ha nincs kéznél Biblia – az sem „baj” ebben az esetben: Muntag Andor maga nyújtja át a fordítást is. Szakszerű interpretálásában – jegyzetekkel ellátva - gyönyörködhetünk a prózai részekben és a költeményekben. Aki netán attól „fél”, hogy nem elég „képzett” az Ószövetség egyik legkülönösebb, mondanivalóját tekintve elég nehéz könyvének olvasásához, azt az alapvetés, az első, bevezető fejezet „megnyugtatja”: közli azokat az alapinformációkat, amelyek birtokában átadhatjuk magunkat a léleképítő utazásnak. A szerző éppen maga javasolja: az első-utolsó két-két fejezet, valamint a részletes tartalomjegyzék fő-és alcímeivel a könyv egészének világos áttekintését adja.

Ha szabad e ponton egy személyes kitérőt tenni: amikor sok évvel ezelőtt először léptem be a teológia kapuján, elsők között ismertem meg a professzor – akkor épp dékán – urat, „Bandi bácsit”. Mert így szólíthattuk őt. Bandi bácsi előadásai, héber, ószövetségi kortörténet és exegézis órái nem „csak” azért maradtak emlékezetesek, mert olyan hihetetlen mennyiségű tudást adott át nekünk, hallgatóknak, amit egyszerűen áttekinteni és rendszerezni is nehéznek tűnt – ő pedig olyan könnyedséggel, fejből, mintegy „mesélte”, jó adag humorra, derűvel, hogy csak ámultunk. E sorok írója például az ő hatására választott ószövetségi témájú diplomamunkát, vállalva a héber nyelv kihívásait is...

Aki felnyitja ezt a kommentárt – ahogy a hallgatók várták óráin a folytatást – az olvasó is éppúgy várja majd, hogy az üzenet, az Ige mélysége feltáruljon, a miértek megválaszolódjanak, hogy összeálljon a kép. Nem „csak” magyarázat: fordítás is. Muntag Andor ugyanis az 1975-ben megjelent, majd 1990-ben revideált új fordítású Biblia létrejöttében komoly szerepet játszott.

Kincsekkel van tele Jób könyvének 42 fejezete – noha az alaptörténet mellbevágó. A feddhetetlen és becsületes, istenfélő Jóbot Isten próbának veti alá, amikor a Sátán megrágalmazza. Mit kezdünk ma a szenvedéssel? A máséval? A magunkéval? Hogyan fogadjuk: mint sorscsapást, Isten büntetését, az élet részét, ami mindenkit megtalál, esetleg, mint lehetőséget arra, hogy rendezzük lelki dolgainkat, emberi kapcsolatainkat, s főleg: lehet az Istenhez való közeledés, a megtérés egy útja?

Sokféle fogadtatása és elhordozása (elutasítása, lázadása, stb.) lehet a szenvedésnek: annyiféle, ahányan vagyunk, ezért a téma örök aktualitása megkérdőjelezhetetlen. Hát persze, hogy Isten igéje ilyen kiemelten foglalkozik vele (42 fejezet Jób könyve)! Jób személyét még az is ismeri – legalább névről –, aki magát a Szentírást nem olvassa, nem templomba járó hívő, hiszen szenvedése, türelmesen tűrő lénye, tartása, hite csodálatos, megdöbbentő, megragadó példa minden emberi lénynek. „Nemcsak a teológusokat, a Biblia magyarázóit érdekli, hanem az irodalmárokat is. A világirodalom olyan remekműveivel emlegetik együtt, mint Dante Isteni színjátéka és Goethe Faustja.(..) A személyesen átélt emberi szenvedés művészi kifejezését látják benne.” (21. oldal). Méltán adja Általános bevezetés fejezete első címének Muntag Andor ezt: Jób könyve: A világirodalom remeke.

Dr. Muntag Andor kommentárját minden teológus, lelkész és minden, Bibliát érteni kívánó ember polcára ajánlom. Nem szobatudósként írta meg művét, amint erre az előszóban is utal. Hiszen az ige él, és embereket ér el, formál át, szólít meg. A szerző megköszöni azoknak a híveknek, közösségeknek – akik között évtizedeken át lelkészként szolgált –, hogy közösen fedezhették fel és értelmezhették istentiszteleteken, bibliaórákon, személyes beszélgetésekben Jób könyvének mondanivalóját. Azt a nagyívű, szakszerű és precíz teológiai munkát, valamint remek stílusú, gördülékeny, olvasmányos szövegmagyarázatot, amit ő elvégzett, azt a legnagyobbakra jellemző szerénységgel párosuló tudást, amivel ezt a kommentárt írta, pedig mi köszönjük meg most, mikor kézbe vesszük e kötetet, és gondoljunk emlékére, szolgálatára Ura iránti hálaadással.

***

Jób könyve (kommentár)
dr. Muntag Andor

*Egységár:* 1600 Ft (5% áfával)
Kedvezményes ár: 1120 Ft

385 oldal, 145*203 mm, kartonált, ISBN  963-7470-89-1, 2003

Muntag Andor (1923-2000) egyetemi tanulmányait 1943-47 között végezte a Pécsi Egyetem Soproni Evangélikus Hittudományi Karán. Lelkésszé avatása után Szegeden, Rákoskeresztúron, majd Zuglóban végzett segédlelkészi szolgálatot. 1957-73 között a monori evangélikus gyülekezet lelkésze. 1948-tól részt vesz a Magyar Protestáns Bibliafordító Bizottság munkájában, komoly szerepet vállalva az 1975-ben megjelent, majd 1990-ben revideált új fordítású Biblia létrejöttében, illetve fordítóként közreműködött az 1996-ban megjelentetett Deuterokanonikus bibliai könyvek című kiadvány
előkészítésében. 1973-ban kapott megbízást az Evangélikus Teológiai Akadémia Ószövetségi Tanszékén helyettesítésre, egy évvel később a tanszék vezetésére. 1974-ben Ámósz próféta szolgálatának történelmi jelentősége című értekezésével doktori fokozatot szerzett a Debreceni Református Teológiai Akadémián. Vendégelőadásokat tartott a pozsonyi, a helsinki, a bécsi teológiai fakultásokon. Könyv alakban megjelent Ámósz (1978) és Jób (1. kiadás 1982-ben) könyveihez írt magyarázata, ezen kívül az őstörténet, a Zsoltárok és Jónás könyve, valamint a lutheri teológia kutatása területén jelentek meg tanulmányai. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen haláláig tanított. Az Ószövetségi tanszék vezetése mellett ismételten dékán, majd rektorhelyettes. Szervezte és vezette a Levelező Hittantanári Tagozat munkáját. 1992-ben Apáczai Csere János díjjal, 1994-ben a Keresztény-Zsidó Társaság emlékplakettjével, 1998-ban Károli Gáspár-díjjal tüntették ki.

http://www.lutherkiado.hu/konyvek/job-konyve-kommentar