Vasember 2.

Sebestyén Alíz írása: 

Sohasem rajongtam igazán a szuperhősök iránt. Számomra nem volt szimpatikus, hogy átlag emberként folyamatosan szerencsétlenkednek, szenvednek mert nem tudják összeegyeztetni az átlagéletüket szuperénükkel, vagy mert nem tudják a szeretett nőt maguk mellett tartani stb. Persze amint felveszik a vicces kis latex cuccaikat, akkor máris ontják magukból a bénábbnál bénább vicceket – pl.: Pókember, Superman. Nekem nem ez a típus jelenti az igazi szuperhőst. Batman-ben éppen az a jó, hogy a való életben egy dúsgazdag, öntelt, arrogáns férfi, aki ezen kívül még okos is – ezeket tudja is magáról – de van benne egyfajta jóság, erkölcsi tartás, ezért lehet szuperhős. Csak egy a bökkenő vele…, igen…, a szeretett nő. Szenvednek pár kört és végül nem lesznek egymáséi (ami szerintem remek fordulat).

Na, de térjünk a lényegre, mert 2008-ban megérkezett a mozikba a számomra tökéletes szuperhős, Robert Downey Jr. játékával, és (Magyarországon) 2010-ben itt a második rész is! Ez pedig a VASEMBER 2!

Aki nem ismerné Vasember átlagemberi karakterét, Tony Starkot, annak most megpróbálom pár szóban körülírni. Botrányos viselkedéséről híres, pletykalapok címlapjáról visszatekintő arcátlan dúsgazdag pojáca, aki mellesleg iszonyatosan okos fizikus-tervező. Cége, amit apjától örökölt legfőképpen fegyver tervezéssel és forgalmazással foglalkozik egyéb modern kütyük tervezése mellett. Vagyis Tony Stark inkább antihősnek, mint tisztes állampolgárnak nevezhető.

(Vasember létrejöttének mikéntjét és Tony Stark jellemváltozását, vagyis inkább belső jó értékeinek felszínre kerülésével az első rész foglalkozik.)

Vasember egyrészt abban különbözik a többi hőstől, hogy az egész világ tudja, hogy Tony Stark = Vasember, ugyanis jelenesetben az erő nem valami természetfeletti, vagy valami sugárzásos baleset következménye, hanem Vasember egy tökéletes páncélba, robotba (robotnak) öltöztetett ember.

A második film ott kezdődik, ahol az első befejeződött. Tony Stark elmondja a nyilvánosságnak, hogy ő maga Vasember (ez a bejelentés is nárcisztikus jellemvonását tükrözi). Mivel ez bizonyul a tökéletes fegyvernek, így egyfajta – ideiglenes – béke honol a Földön, mindenki egy saját vasembert próbál építeni magának, kevés sikerrel. De mint minden hősnek, Tonynak is megvan egy múltba visszanyúló ősellensége, akit igazából apja hagyott rá. Ivan Vanko, Mickey Rourke személyében, Anton Vanko fia, aki még Howard Starkkal – Tony apjával – kezdett munkálkodni és vele tervezte meg azt a generátort, ami Vasember magjának mintájául szolgált. Anton Vanko hatalmasabb, pénzesebb (gonoszabb) dolgokat akart,ezért Howard Stark kitoloncoltatta az Államokból, így Anton nyomorban élt-halt és most a fia, Ivan bosszút áll az apját ért sérelmek miatt. Kezében vannak az alaptervekt, így képes olyan szerkezetet építeni ,amely olyan erővel bír, mint Vasember.

Monacóban autóversenyt tartanak, ahol Tony Stark nem tudja magát meghazudtolni és az utolsó pillanatban beszáll a versenybe. Ivan itt bukkan fel először új szerkezetével, és kicsit átváltoztatja Tony önelégült arcvonásait, képletesen és szó szerint is. Vanko-t elkapják, börtönbe zárják, de a sajtót és a hatóságokat Starkra szabadította tettével.

Justin Hammer (Sam Rockwell), aki fegyvergyártási riválisa Starknak (és aki eddig mindig alulmaradt a vitákban) kihozza Vanko-t a börtönből és saját szolgálatába állítja. Csak azt nem sejtette, hogy Ivan nem az engedelmeskedő alkalmazott fajta, így egy kvázi őrült kezébe adta az addig ismert legmodernebb technikákat, amelynek (igazából eléggé kiszámítható) következményei lesznek.

Míg Vanko bosszúját építgeti, Tony cégének részvényei zuhannak, a hatóságok kérdésekkel bombázzák, hogyan tudott valaki olyan szerkezetet építeni, amit eddig csak Stark tudott, a nyomába állt egy apja által is ismert társaság, akik szintén a Vasembert akarják (de ők viszonylag barátságos úton közelednek Scarlett Johansson segítségével), egy barát aki „ellenséggé” válik (itt történt egy színész csere /Terrence Howard helyett Don Cheadle/, ami egyáltalán nem zavaró). Óh, és ezeken kívül még persze itt van hősünk mellkasában egy életet-mentő-közben-pedig-ugyancsak-mérgező generátor. Összegezve, (elég sok) légy van a levesben…

Mielőtt bárki lerohanná a mozi pénztárakat VASEMBER 2 jegyet venni, előtte érdemesebb megnézni, vagy legalább is átismételni az első rész történéseit, és persze egy kis alapvető képregény sztori ismeretet sem mondanék hátránynak, mégis csak egy folytatásról van szó.

Bár az igazat megvallva én se olvasok Vasemberes történeteket és két éve nem láttam az első részt, mégis nagyon élveztem a filmet. Ezt a színészeknek (Robert Downey Jr., Gwyneth Paltrow, Mickey Rourke, Samuel L. Jackson stb.), a rendezői meglátásoknak, fogásoknak, a speciális technika által létrehozott látványnak, valamint a pörgős, nagyon ütős, igazi vasemberesen kemény betétdaloknak köszönhetem (persze csak az arrogáns-belül-mégis-jószívű karakterekhez fűzött különös szimpátiámon túl).

Miért jó? Mert van benne: egy jóképű főhős, akit karaktere tesz iszonyatosan irritálóvá és érthetetlenül vonzóvá; érdekes szerkezetek és kütyük; hatalmi, erkölcsi valamint fizikai harc is; ezek mellett természetesen a romantika sem maradhat el (de ez inkább amolyan komikus fajta, ami még élvezhető is), de a legjobb, hogy nincs benne olyan pillanat amikor azt érzed, hogy ’jajj mikor lesz vége?!’.