Párterápia

Forrás: port.hu / L. Zs.

Az Éjszaka a múzeumban rendezőjének új filmje a téves személyazonosságra épülő vígjátékok legfrissebb darabja, melyben egy középkorú, középosztálybeli, közepesen érdekes (értsd: unalmas) életet élő házaspár kalandjait követhetjük nyomon.

Külvárosi zombik támadása
Phil és Claire Foster (Steve Carell és Tina Fey) egy átlagos, alvadt vérű kertvárosi pár, akik már teljesen beleszürkültek egyhangú hétköznapjaikba. Ám szeretnének felébredni a kómából, ezért némi pezsgés érdekében Manhattan legtrendibb éttermébe indulnak vacsorázni. Asztalfoglalás híján hoppon maradnának, ám egy hirtelen ötlettől vezérelve másnak adják ki magukat, hogy megszerezzék a távolmaradt pár kincset érő asztalát. Mi sem természetesebb, hogy a másik párocskát üldözi az alvilág, ugyanis kompromittáló információk birtokába jutottak. Így aztán Fosterék unalomba fúló élete olyan adrenalin-sokkot kap, ami legvadabb rémálmaikban sem szerepelt.

Vakok között félszemű a király
A Párterápiát túlzás lenne briliáns vígjátéknak nevezni, azonban az utóbbi idők hervasztó felhozatalához képest mindenképpen üdítő jelenség (hogy csak a hasonló témájú Hova lettek Morganék?-et említsük). Alapvetően ez a film is telve van bugyuta történetvezetéssel, néhány jelenet mégis kiemelkedik a szokványos panelekre épülő többi közül. Így például Mark Wahlberg önironikus felbukkanásai (különösen az első), valamint James Franco, Mila Kunis, Carell és Fey négyes jelenete már-már zseniálisak. Akad néhány látványos és egyúttal vicces akciópillanat is, például az összeakadt autókkal való menekülés.

Szereplőválogatásból jeles
Igazából azonban a két főszereplő remeklése viszi hátán a filmet: Steve Carell (40 éves szűz, A család kicsi kincse) és Tina Fey (Bajos csajok) egyaránt tökéletes választásnak bizonyult, nélkülük lényegesen gyengébb végeredményt kaptunk volna. Kár, hogy nem jutott nekik igazán jó alapanyag. Fey nálunk egyelőre kevésbé ismert (inkább csak a 30 Rock – A stúdió rajongóinak körében), pedig többszörös Emmy- és Golden Globe-díjas komika. Az említetteken kívül nyúlfarknyi, ám testhezálló maffiózó-szerepben feltűnik Ray Liotta is, valamint a mindig kiváló William Fichtner, aki ezúttal sajnos nem kapott méltóképpen megírt jelenetet. Perverz hajlamú államügyészként röhejes ugyan, de nem a jó értelemben.