Daybreakers – A vámpírok kora

Sebestyén Alíz filmkritikája

Eljött ez a pillanat is! Van már régi vágású Drakulánk, romantikus tini-vámpír szerelem, vámpír vadászunk Van Helsing személyében, vérszívó-mutáns cikuszos tini harc és most, a vámpírok már a mindennapjainkban vannak. Nem kisebbségben, nem üldöztetve, hanem embereket csapolva alakítják a társadalmat. Erről szól a Daybreakers - A vámpírok kora címú újabb vámpír sztori. Elértünk arra a szintre, amikor már a „majd-jön-a-vámpír-és-mi-lesz-velünk” történetek nem teszik izgalmassá a néző számára a filmet, már mindent láttak. Ezért, mint az UFÓ-knál is – pl.: District 9 – túl vagyunk a megszállásos részen, már csak a következmények vannak hátra.

Minden ember vámpír. Nem tudni, hogy az egész Földön, vagy csak az Egyesült Államokban, de a lényeg, hogy már csak nagyon kevés ember maradt. A vámpír-emberek éjszaka „élnek” – vagy inkább léteznek –, mivel nappal elégnek a napon. A társadalom ugyanúgy működik tovább, mindenki ugyanazt dolgozza, ugyan ott, csak soha senki sem megy majd nyugdíjba. Véleményem szerint ez azért rossz, ha már egyszer vámpírként kell leélnem az életem, akkor az biztos, hogy fütyülnék a törvényekre, ráadásul nem szeretnék örökre egy cégnél dolgozni, ahol tudom, hogy sose jutnék feljebb, mert egész egyszerűen senki sem megy nyugdíjba felettem…

Hősünk, Edward Dalton (Ethan Hawke) vámpír, a vérellátó cégnél dolgozik, mint kutató. A cége forgalmazza a nemrég előállított művért és persze a gazdagabb befektetőket ellátja valódi emberi vérrel (ehhez egy külön embercsapoló szerkezetük van). Egy a bökkenő, a művér mégsem elégíti ki a vámpír szomjat, az ember pedig igen keresett lett a piacon, miközben kínálata egyre csak fogy (magyarán már nincs kit lecsapolni). Az éhség pedig nem a legjobb párosítás egy vámpír számára. Ha nem kap vért, elkezdi saját magát harapni és ezáltal megfertőzi a szervezetét, melynek következménye az úgy nevezett elkorcsosodás. A szép ember formájú vámpírból igazi torz fejű, szárnyakkal rendelkező ösztönállat lesz.

Egy ember-csapat felkeresi Edwardot, hogy tudnak egy új gyógymódot, mely megoldást jelentene a fenn álló problémákra, de szükségük van egy megbízható vámpírra, aki nem mellesleg tudós is. Edward megfelelőnek bizonyul a tervhez, így neki is állnak előállítani a gyógymódot és használható formára alakítani, miközben a vérellátó cég katonái üldözik őket, hogy az utolsó emberektől is megszerezzék vérüket.

Egy újabb akció film ez, amely számomra az „egyszer megnézhető” dobozba került. Persze biztosan lesznek, akik majd kedvenceik közé sorolják, hiszen nem a mostanság piacra kerülő vámpír történeteket szaporítja. Ezek mellett Ethan Hawke-ban sem lehet csalódni, kitűnően hozza a szenvedő tudós-vámpír szerepet. Ha valaki szereti a vámpírokat, de elege van már a vászonból padlóra csöpögő nyál mennyiségből, akkor ezzel a filmmel megkapja a gondolatot, hogy milyenek lennének a vámpírok az emberkéhez hasonló társadalomban (talán meglepő, de nincs sok különbség).