Schermann Gábor – 2009. 11. 01. – Tatabánya
Igeolvasás:
Kedves Testvérek, kedves Gyülekezet! Most Isten igéjét hallgassuk meg figyelemmel, nyitott szívvel. A mai vasárnapnak a levélbeli igéje Pál apostolnak az efezusi leveléből szól hozzánk a 6. fejezet 10. versétől a 18.-ig:
Erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját. Felsarúzva lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésérnek készségével. Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is,, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által. Éppen azért legyetek éberek, teljes kitartással könyörögve az összes szentekért.
És így szól hozzánk az evangéliumbeli ige János evangéliumából, a 4. fejezet végéről:
Kapernaumban volt egy királyi tisztviselő, akinek betegen feküdt a fia. Amikor meghallotta, hogy Jézus megérkezett Júdeából Galileába, elment hozzá, és kérte, hogy jöjjön, és gyógyítsa meg a fiát, mert halálán van. Erre Jézus ezt mondta neki: „Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek.” A királyi tisztviselő újra kérte őt: „Uram, jöjj, mielőtt meghal a gyermekem.” Jézus erre így válaszolt: „Menj el, a te fiad él.” Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult. Még útban volt hazafelé, amikor szembejöttek vele a szolgái a hírrel, hogy a gyermeke él. Ekkor megkérdezte tőlük, hány órakor lett jobban. Azt mondták neki, hogy tegnap délután egy órakor hagyta el a láz. Megállapította tehát az apa, hogy éppen abban az órában, amelyben azt mondta neki Jézus: „A te fiad él.” És hitt ő, valamint az egész háza népe. Ezt pedig második jelként tette Jézus, miután megérkezett Júdeából Galileába.
Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét! Ámen.
Szószéki szolgálat:
Kegyelem legyen nekünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.
Kedves Testvérek! A hatalmasságok üléseznek. Az ülésüknek, gyűlésüknek a tárgypontja a biztonságunk. A Biztonsági Tanács. Azok, akik arról tanácskoznak, hogyan lehetünk biztonságban, mert nagyon sokféle veszélytől félünk. Sokféle veszély fenyeget minket. Ott vannak mindjárt a terroristák, mint legközvetlenebb veszély, amelyet tetten érünk. Aztán az arabok, szélsőjobboldaliak, az antiszemiták és más hasonló veszedelmes elemek, amelyek mind-mind a biztonságunkra törnek. „Kedves Elvtársak, védekezzünk! És mert legjobb védekezés a támadás, ezért a legcélszerűbb, ha mindjárt semlegesítjük is magunk körül ezeket a veszedelmeket. Öltsünk magunkra tehát megfelelő ruhát, amely kioltja a veszély biológiai erejét. Vegyük kézbe a rakéták, tankok, vadászrepülőgépek irányítását és tüzeljünk. Semmisítsük meg az ellenség életterét, tartsuk ellenőrzésünk alatt a gondolatait, adjunk neki kábító-hatású dolgokat, hogy a kezük remegjen, és tüzes nyilaik ne találjanak célba. Tanácskozásunkat ezennel berekesztjük.”
Pál apostol szintén tanácskozást ír. Amit Áron fölolvasott az efezusi levélből, szintén a biztonsággal kapcsolatos ülésről szól. A Biztonsági Tanácshoz hasonlóan a fegyverek adta biztonságról. Mintha ugyanaz lenne, mégis vajon miben más? Miben különbözik a körülöttünk vélt vagy lévő veszedelmek elleni biztonságkeresésünk, a Pál apostol általírt efezusi biztonságtól?
Miben különbözik? Egyrészt az ellenség hollétében különbözik. Mert azt mondja, hogy nem test és vér ellen van a harcunk, hanem az ellenségünk mennyei magasságban van. Ez az egyik fontos különbség. A másik fontos különbség – nem kevésbé fontos – a fegyverek természetében illetve eredetében van. Mert azt mondja Pál apostol a biztonsági-tanácskozásán, „öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét”. És ettől kezdve csak ilyen fegyvereket sorol föl.
És most menjünk tovább. Hallgassuk meg még egy csodálatos prófécia szavaiban a biztonsággal és a fegyverekkel kapcsolatos ószövetségi evangéliumot. Hóseás próféta könyvéből olvasom a mai vasárnap igéjét a 2. fejezet 20., 21., és 22. versében:
Így szól az ÚR:
Azon a napon szövetséget kötök javukra a mezei vadakkal, az égi madarakkal és a földön csúszó-mászó állatokkal. Kiirtom az íjat, a kardot és a háborút az országból, és biztonságban élhetnek. Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat.
Urunk, szentelj meg igéddel. Igéd igazság!
Igehirdetés:
Különös az, hogy az Úristen az ígéretében a biztonságot szavatolja, a mi biztonságunkat, és ennek érdekében mit csinál? Kiírtja a fegyvereket. A mieinket, amelyekről a Biztonsági Tanács szokott beszélgetni. A mi biztonságunk érdekében kiírtja a mi fegyvereinket! Ezt teszi az Isten. És mit ad helyettük? Mi az ő fegyvere, amely biztonságot ad? Így mondja: eljegyezlek. Eljegyezlek magamnak, ami által megismered az eget. - Különös szó ez. Az az igazság, hogy így, ebben a formában: „Eljegyezlek magamnak”, evvel a kategorikus egyesszám első személyű alakkal, igazából csak Istent mondhatja hitelesnek.
„Eljegyezlek magamnak” - és ezt Hóseás próféta által mondja, akinek azt a küldetést adja, hogy vegyen feleségül egy parázna nőt, és maradjon hűséges hozzá, amikor az másé lesz. Ez Hóseás élet-próféciája, az ő küldetése. És mellette azért hangzik a szó is, immár Istentől és immár nekünk. Arról szól, hogy az Isten szeret és a miénk. Függetlenül attól, hogy mit teszel, hová süllyedsz, hogy élsz és hova szánod el az életedet.
Kedves Gyülekezet, kell-e ennél nagyobb biztonság? Kell-e ennél nagyobb biztonság, mint amit az Isten adott nekünk evangéliumában a kereszt jelenségével? Azzal a szeretettel, hogy eljegyez magának és az övéi vagyunk.
Imádkozzunk:
Istenem, köszönöm neked a hűségedet. Ámen.