Napi csendesség 2010. január 25. – január 31.

Január 25.
KINEK A SZOLGÁJA VAGY?

"Avagy nem tudjátok, hogy akinek odaszánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre,
annak vagytok szolgái." Róma 6, 16a

Istennek azért érték egy ember, és azért is keresi, mert az ember nagyon sokat is árthat.
Gondoljunk a Biblia történeteire. Volt egy ember, akit úgy hívtak, hogy Ákán.
Anyagiassága miatt sok ember pusztult el a háborúban. Elrejtett egy babiloni köntöst,
kétszáz siklust és egy aranyvesszőt. Miatta kellett Istennek megvernie egész Izraelt.
Nézd meg Sámsont, akit szülei Istennek szántak, és akit Isten csodálatos erővel ruházott
fel, de paráznasága miatt engedetlenné lett, és rajta keresztül pusztultak el sokan.
Amikor megmozdította a ház oszlopát, a ház alatt maradt egy sereg filiszteus, és az ő
élete is. Nézd Júdást! Egy ember, aki évekig Jézus mellett élt, szeretetét, bizalmát
élvezte, és árulóvá lett. Az ember az a fegyver, akin keresztül Isten vívja a harcot, és
a Sátán vívja a harcot. Vajon gondolkoztál-e már azon, hogy micsoda lehetőségek vannak
egy ember életében? Mi lett volna, amikor Isten Wrede Matildot hívta a szolgálatra, és
nem akart volna menni? Mi lett volna, ha azt mondja: jobban szeretnék bálkirálynő lenni,
és csodáltatni magamat. Ha fiatalon nem adta volna oda engedelmesen az életét, milyen sok
fogoly maradt volna örökre rab. Milyen sok ember nem ismerte volna meg a szabadulás
útját, és jutott volna kárhozatra. Mi lett volna, ha egy nagy evangélista, akit Isten
azzal áldott meg, hogy emberek százai hallják rajta keresztül az evangéliumot, azt
kérdezte volna: miért pont én menjek, miért nem más?! Vizsgáld meg az életedet, kinek
vagy, és kinek akarsz a szolgája lenni?!

Január 26.
KIVEL VAGY?

"Aki velem nincsen, ellenem van!" Máté 12,30a

Kinek a kezében vagy fegyver, nem csak a családodban, hanem a munkahelyeden, ott, ahol
élsz? Isten ezt fogja egyszer számon kérni tőled. Kétféle emberről beszélt már az Ige.
Olyanokról, akik Isten kezében voltak eszközök, és olyanokról, akiket a Sátán használt
fel a maga céljainak elérésére. Ne gondold azt, hogy te középen állsz. Olyan ember nincs,
aki sem nem árt, sem nem használ. Harmadik fajta ember nincs! "Aki velem nincs, ellenem
van" - mondja az Ige. Ma döntsd el, hol állsz, Vele vagy ellene vagy? Mondottuk, hogy a
háborúban egy emberi élet semmi. De az a semmi élet egy anyának és apának a fia, és
számukra a legnagyobb érték. Isten Atya, akinek éppen te vagy a gyermeke. Azért keres,
mert szeret. Hadd említsek három példázatot a Bibliából. Az elgurult drahma, az elveszett
juh és az elveszett fiú példázatát. A drahma arról beszél, hogy Istennek szüksége van
rád. Az elveszett juh csak arról, hogy hiányzol Neki. Az elveszett fiú arról beszél, hogy
szeret az Atya, hogy visszavár az Atya, mert pótolhatatlan vagy a számára. A példázatbeli
atyának nem volt szüksége erre a fiúra, voltak neki béresei, fia is volt másik, mégis
hazavárta, mégis kitárt karral futott eléje, mert szerette. Minden fájdalom azért van
ezen a földön, mert az ember elszakadt Istentől, és nagyon egyedül van. Hiába nyújtja
kezét egy másik ember felé. Semmi más értelme nincs a szerelemnek, a házasságnak,
minthogy olyan valakit keresel, aki megért és szeret. Hadd mondjam a legnagyobb
parancsolatot: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből, és
minden erődből."

Január 27.
AZ "EMBER"!

"Mert miképpen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek, azonképpen
egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek." Róma 5, 19

Az ember mindig, mindenen keresztül Istent kereste. Csak Isten és ember között ott volt
egy nagy fal: a bűn. Hadd mondjam örömmel, hogy Isten talált egy Embert, Akiről úgy
mondja az Ige, hogy engedelmessége áthatolt ezen a bűnfalon. Amikor Isten azt kérdezte:
"Kit küldjek el, és ki megyen el nékünk?" - elhangzott az engedelmes felelet: "Ímé itt
vagyok, hogy cselekedjem a Te akaratodat." Nézd Jézust, akinek a szeretete áttört minden
akadályon, Aki azért jött erre a földre, hogy érted és értem életét adja. Ő az egyetlen
Ember! Nézd a Golgota történetének a véres áttörését. Miért volt véres a keze, a lába, a
homloka? Miért kellett ilyen irtózatos tusával áttörni az áttörhetetlen akadályt? Miért
kellett kimondani a Golgota keresztjén Jézusnak: "Miért hagytál el engemet?" Érted és
értem. Ez a szó, hogy Ádám, annyit jelent: ember. Az első Ádámhoz tartozol? A bűn embere
vagy? Beleszülettünk ebbe az életbe mindnyájan. De vajon megragadtad-e már a mentő kezet,
a második Ádámét, Jézusét?! Átformálhatott-e már Jézus új emberré, Isten emberévé?
Olyanná, akiken keresztül az üdvösség sokakhoz eljuthat. János evangéliuma elején van egy
mondat, ami hónapokon keresztül beszélt velem. "Volt egy Istentől küldött ember" (Jn 1,
6). Ez az egyetlen vágyam ebben az életben: Istentől küldött emberré lenni. Ha életed jó
részét eltékozoltad is már, de engeded, hogy Jézus megváltson, Istentől küldött emberré
lehetsz. Ragadd meg a felkínált lehetőséget, amíg lehet!

Január 28.
IGAZGYÖNGYÖKET KERES

"Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöket keres." Máté
13, 45

Nem olyan régen lett világossá számomra, hogy Jézus Krisztus, mint kereskedő, keresi a
drágagyöngyöket. Akkor, életemben először gondolkoztam azon, hogyan is lesz a
drágagyöngy. A természet törvényei nagyon sokszor beszélnek nekünk Isten törvényéről. A
drágagyöngy úgy lesz, hogy valahol a tengerfenéken a kagylóba egy kicsi piszok kerül, és
az izgatja a kagylót. Körülizzadja, körülvérzi azt a kicsi piszkot, ami belekerült, és
így képződik a gyöngy. Az Isten szíve és szeretete a kagyló. Amikor Jézus lejött erre a
földre, erre a piszkos tengerfenékre, és a Gecsemánéban magára vette a bűnt, a szennyet,
akkor kezdett el izzadni, vérezni. Emlékeztek, hogy a Gecsemánéban annyira gyötri a bűn,
hogy ott már kéz érintése nélkül vért izzad? Amikor azt mondja: "Atyám, ha akarod,
távoztasd el tőlem ezt a pohárt" (Lk 22, 42), a világ bűnétől irtózott. Akkor kezdett el
szenvedni a gyöngykagyló, és így keletkezett a drágagyöngy: az új élet, az a ragyogó
fehér ruha, ami csak azoknak van, akik Jézus Krisztust megváltójuknak vallják. Szeretném
megkérdezni, drágagyöngy vagy-e már?! Jézus Krisztus szeretete, szenvedése, halálos kínja
ott a kereszten körülölelhette és körülvehette-e már az életedet? Vajon hogy lát téged az
Úr? Rajtad van-e már a ragyogó gyöngyruha? Engedted-e, hogy Isten szeretete elfedezze az
életedet? Az Ő országában, az Ő színe előtt csak ebben a gyöngyruhában lehet megjelenni.
Jézus Krisztus ma is keresi azokat az embereket, akik elfogadják a kegyelmet, a meg nem
érdemelt szeretetet.

Január 29.
A SZABADSÁGBAN... ÁLLJATOK MEG

"Annak okáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne
kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával!" Galata 5, 1

Minden embernek komoly vágya a szabadság, mert erre teremtettünk. Ezért próbál az ember
mindenféle szolgaságot, erőszakot lerázni magáról. Isten saját képére teremtett
bennünket. Nem külsőre nézve. Akkor mi az Ő képe bennünk? Hisz belülről még kevésbé
hasonlítunk reá. Egyetlen dologban teremtettünk Isten képére. Abban, hogy döntési
szabadságunk van. Tavasszal a fának virágozni kell. Nem mondhatja, hogy ebben az évben
nem virágzom. Az embernek van lehetősége arra, hogy nemet mondjon Istennek. Az ember
akarati szabadságát arra használta fel, hogy Isten ellen döntött. Mi a megtérés? Az, hogy
szabadságomat arra használom fel, hogy Isten mellett döntök. Isten társat szerzett
magának az emberben. Ezért nem vette el a szabadságát. Amikor az első ember
engedelmeskedett az Ördögnek, akkor nem szabadságra jutott, hanem szolgaságra. Az Ördög
nem szabad embereket akar, hanem olyanokat, akiket leigázhat. Egészen más az Isten
uralma, mint a Sátán uralma. Ez alatt az uralom alatt már nem dönthetek, már muszáj azt
tennem, amit nem akarok. Cselekvési kényszereim lesznek, csinálom, amit nem is akarok.
Beszédkényszerek: mondom, amit nem is akartam. Gondolatkényszer, mert belekerültem egy
szolgaságba. Azért kell Jézusnak megszabadítani, mert az ember eladta magát. A
"szabadság" annyit jelent, hogy nem "kell", hanem "szabad". Állj meg a szabadságban, hogy
kényszer nélküli, boldog, szabad életet élhess!

Január 30.
HOL A SZABADSÁG?

"Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság." 2Kor 3, 17b

A hívő élet, a Jézus Krisztus követése mindig kényszer nélküli élet. Ahol kényszerek
vannak, ott már nincs az Úr lelke. Szabad vagy-e már a kívánságok rabságától? Ne kívánd
azt, ami a másé! Nem csak anyagi dolgokra gondolok. Lehet kívánni a másik ember
szolgálatát, kegyelmi ajándékát. Nem annyit jelent, hogy nem kívánom, tudom kívánni, de
van lehetőségem arra, hogy ne kívánjam, mert szabad vagyok. Sokféle formája van a
kívánság bűnének. A testem szolgasága is bűnre kötelez. A has szeretete, a lustaság
kívánsága, a kényelemszeretet. Olyan jó, amit a Római levél mond, hogy nem vagyunk adósai
a testnek. Sok hívő embernek "törvényszaga" van. Kellemetlen levegő: ezt nem szabad, azt
nem szabad. Akit még ez leng körül, nem szabadult meg a törvény szolgasága alól. Sok
minden, amit törvényből teszek, nem jó másra, csak a test hízlalására. Ez a test
dicsekedése, és rögtön a másik ember ítélése is. Ahogy törvénnyé tettem, már ítélem a
másik embert, ha nem úgy csinálja, mint én. Rettenetes, ha Isten hívő gyermekei újra
alákerülnek a törvénynek, holott egyszer már megszabadultak. A törvény a személyes
kapcsolat helyettesítője. Neked nem törvényre van szükséged, hanem Krisztusra. Szabadulj
fel az elvek alól. Amit neked mond az Úr, azt ne vonatkoztasd másokra. Amíg ez az
elvszerű levegő vesz körül, addig a körülötted élők nem Jézussal, hanem egy hívő
szabállyal találkoznak. Jézus egy Vele kapcsolatban levő, Vele járó, szabad, boldog
emberré akar tenni. Olyanná, aki Ura irányítása alatt teljes szabadságban él.

Január 31.
ÁRON VÉTETTETEK MEG

"Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái." 1Korinthus 7, 23

Lehet, hogy Isten megszabadított már a bűn szolgaságából, a törvény rabságából, de vajon
megszabadíthatott-e már az emberszolgaságtól?! Mérhetetlenül szolgái vagyunk az
embereknek. Nem merek bizonyságot tenni, nehogy azt mondják, micsoda elmaradott ember ez.
Hitre jutásom előtt attól féltem, rám is azt mondják majd, hogy ez is megzavarodott.
Aztán ezen is túljutottam. De még mindig érdekelt, hogy egyes hívők mit szólnak hozzám.
Ez is szolgaság! Jó volna az utolsó szolgaságot is lerázni magunkról, és azt mondani: ha
mindenki azt mondja is, hogy nem, de az Úr azt mondja, hogy igen, akkor bátran megteszem.
Jézus megszabadított, de hogy szabad vagyok-e, az más kérdés. Kell-e nekem az Ő
szabadsága? Vajon nem kötelezem el magam újra a szolgaságnak igájával? Milyen borzasztó
egy olyan ember, aki szolgál, Igét hirdet, és szolgája azoknak, akikhez beszél. Várja a
tetszésnyilvánítást. Hogy néznek rám, tetszik-e, amit mondok? Az emberszolgaságnál is
nagyobb, amikor a saját énemnek vagyok a szolgája, és a magam akaratát csinálom. Amíg
megvan makacs, kemény akaratom, addig a saját életem, saját hiúságom rabszolgája vagyok.
Vajon nem csinálsz-e olyan dolgokat, amikről tudod már, hogy Istennek régen nem
tetszenek? De hiúságból csinálod, azért, hogy másoknak tessél. Jézus mindentől
megszabadított, de megvan a lehetőségem, hogy magamat kötözzem meg. Óriási dolog, hogy a
szabadságot nem kell kiharcolnom, Jézus megtette a kereszten. De megállnom nekem kell benne!