Napi csendesség 2009.10. 05 – 10.11.

Október 5.
JÉZUS NYUGALMA

"Ô pedig... a fejaljon alszik." Márk 4,38

Olyan vihar volt, hogy a hajó majdnem felborult, a hullámok becsaptak a
hajóba - és Jézus tudott aludni. Ha valaki elköhinti magát, vagy horkol egy
kicsit, te már kiborulsz. Jézus tud aludni ilyen izgalmas események
közepette is. Őt nem lehetett kimozdítani isteni nyugalmából. Bár a te
szívedben is ott volna ez az isteni nyugalom! Emlékezzetek, amikor a nagy
tömeg ott van Jézus körül, és nincs kenyerük! A tanítványok el akarják
bocsátani a sokaságot. Jézusban teljes a nyugalom. "Adjatok nékik ti enniük"
(Mk 6,37). Mi lenne, ha nálatok volna jó néhány vendég, és nem volna mit
enni adni? Tanuljuk meg, hogy itt van az Úr, és ahol Ô van, ott végtelen
nyugalom van! Gondoljatok a kánai menyegzőre, ahol elfogyott a bor (Jn 2,
1-12). Jézus akkor sem nyugtalankodott. Olyan jó látni az Ô mérhetetlen nagy
nyugalmát a külső, zajos, mozgalmas világi események közepette! Amikor
elfogják a Gecsemánéban, Ô tudja, mit akarnak a katonák. Nyugalommal
kérdezi: "Kit kerestek? ...A názáreti Jézust. ...Én vagyok az. Azért ha
engem kerestek, ezeket bocsássátok el" (Jn 18, 7-8). Nyugodtan néz szembe
mindazzal, ami Reá következik. Jó volna, ha látnád Jézust Pilátus előtt.
Munkácsy Mihály híres képén mindenki mozog. Csak Jézus áll nyugodtan. Róla
azt olvassuk: "és száját nem nyitotta meg" (Ézs 53, 7). A kereszten minden
elítélt átkozódik. Jézus ezt mondja: "Atyám, bocsásd meg nékik, mert nem
tudják, mit cselekszenek" (Lk 23, 34). Egy közbenjáró imádság! Nagy ajándék,
hogy aki Jézust megismeri, annak megmutatja a végét: "a vége pedig örök
élet" (Róm 6,22).

Október 6.
NEM TÖRÔDSZ VELÜNK?

"És fölkelték Őt és mondták néki: Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?"
Márk 4, 38

A tanítványok odajutottak, hogy aki ilyen események között is tud aludni, az
nem törődik velük. Sok ember gondolja ezt Istenről. Vajon nem merült már fel
a te szívedben is a gondolat: ha volna Isten, bizonyos dolgok nem
történhetnének meg? Ha végig tudja nézni, ami ebben a világban van, akkor
nem szeret, és nem törődik velünk. Isten azért enged meg bizonyos dolgokat,
mert nem hatalmaztad fel, hogy beleszóljon életed dolgaiba. Ha a magam útján
megyek, magam vagyok felelős mindenért. Isten nem segédmunkás! Nem úgy van,
hogy eldöntöm, mi legyen, és abban segítsen Isten. Hogyan segítene olyan
dolgokban, amelyek a veszedelemre visznek? Azt gondolod, Isten nem törődik
veled? Hát törődik! Azért nem segít, mert törődik azzal, hogy el ne vessz!
Mindaz, amit Isten tesz veled, az Ô törődése. Van egy kis traktatus, a címe:
"A legnehezebb dolog." Tudjátok, mi a legnehezebb dolog? Elkárhozni! Isten
mindent megtesz, szeretetével körülveszi az embert, sokszor tragédiát állít
az útjába. Minden nehézség, ami az életedben van, az Ô törődését,
mérhetetlen szeretetét mutatja, amely "mindent eltűr" (1Kor 13,7); bármit,
amit Róla mondasz vagy gondolsz. Majd egyszer ráébredsz, hogy Ô azzal
törődik igazán, hogy el ne vesszél. Megtérésem előtt magabiztosan jártam a
magam útján. Nem volt szükségem Istenre, Jézusra. De Ô törődött velem, és
szeretete olyan dolgokat hozott az életembe, amiken már nem tudtam
keresztüllépni. Aztán, amikor már megfogott a szeretete, amikor már az Övé
voltam, akkor értettem meg, mennyire törődött az üdvösségemmel.

Október 7.
MEGDORGÁLTA A SZELET

"És felkelvén, megdorgálta a szelet, és mondta a tengernek: Hallgass, némulj
el! És elállt a szél, és lett nagy csendesség." Márk 4, 39

Amikor a tanítványok eljutottak oda, hogy nem bírjuk tovább, felkeltették
Jézust. Vajon fel kellett Őt kelteni? Elmerült volna a hajó, ha nem keltik
fel? A felkeltés azt jelenti, hogy Hozzá fordulok, mert nincs más kiút. A
tanítványok addig is tudták, hogy ott alszik Jézus, de nem fordultak Hozzá.
A maguk erejével próbálták megoldani a megoldhatatlant. Hogyan keltjük fel
Jézust? Imádsággal! Valaki azt mondta, hogy az imádság a tehetetlen
embereké. Tökéletesen igaza van. Csak tehetetlen emberek imádkoznak, akik
már tudják, hogy mindenre képtelenek. A tanítványoknál volt egy komoly baj,
és ez a baj nálunk is. Imádságuk nem hitből fakadt, hanem kétségbeesésből.
Imádságaid forrása nem a reménytelenség? Az Úr azt várja az Övéitől, hogy
hitből imádkozzanak, és amikor vihar van, maradjanak hitben és nyugalomban.
Legyen elég, hogy Ô itt van, mert nincs semmi, amit ne tudna rólad. Talán
most már értitek, hogy nem kellett volna Jézust felkelteni. Kellő
pillanatban felkelt volna, de a tanítványok nem bírták ezt a pillanatot
kivárni. Hány hitpróbát nem bírtam végig, és szégyenben maradtam. Annak
szeretném mondani, aki már befogadta Jézust, hogy bármilyen vihar is van az
életedben, legyen elég, hogy Jézus a hajódban van! Ha úgy érzed, hogy nincs
hatalma és ereje, akkor is. Ha befogadtad Jézust, nem merülhet el a hajód!
Veled semmi nem történhet az Ô tudta és akarata nélkül. Jézus osztályzatot
ad a tanítványoknak. Mi is megkapjuk a bizonyítványunkat: "Kicsinyhitűek!"
(Mt 8, 26).

Október 8.
LETT NAGY CSENDESSÉG

"És felkelvén, megdorgálta a szelet, és mondta a tengernek: Hallgass, némulj
el! És elállt a szél, és lett nagy csendesség." Márk 4, 39

A viharban, a hajó közepén felmagasodik az egyetlen hatalmas Valaki, a
legnagyobb erő, a legnagyobb hatalom: Jézus. Abban a pillanatban könnyű volt
ránézni, mert látható volt. Jézus "felkelvén, megdorgálta a szelet".
Voltál-e már úgy, hogy nehéz helyzetben megérkezett egy hívô ember, és úgy
érezted, hogy újra tudsz hinni? A puszta jelenléte már árasztotta a
nyugalmat. Egy repülőgépen váratlanul bemondták, hogy az egyik motor
felmondta a szolgálatot, és a gép ereszkedik lefelé. Egy perc múlva a másik
motor is leállt. Hirtelen néma csend lett. Addig mindenki beszélgetett,
nevetgélt. Egy hívő házaspár is utazott a gépen. Az asszony megszólalt:
Ezeknek már nincs mondanivalójuk. De nekünk sincs?! - Megszólalt a férfi:
Testvérek, imádkozzunk! Amíg el- mondta az egyszerű, szívből jövő rövid
imát, a motorok bekapcsoltak. Tudsz-e ilyen helyzetekben imádkozni? Amikor a
tanítványok hallották, hogy Jézus megdorgálta a tengert, minden megoldódott
számukra. Az Úr Jézus a legnagyobb hatalmasság. Életed beletetted-e már
mindörökre az Ô hatalmas, erős, átszögezett kezébe? Valahol olvastam, hogy
amikor Jézus megbízta Pétert, hogy hirdesse az evangéliumot, Péter
megkérdezte: Úr Jézus, annak az embernek is, aki fejedre tette a
töviskoronát? - Igen, Péter, mondd meg neki: örökkévaló korona várja a
mennyben. - És annak az embernek is, aki tőrrel átszúrta a szívedet? - Igen,
Péter, mondd meg neki, hogy van egy rövidebb út is a szívemhez. Ha
megtalálod ezt az utat az Atya szívéhez, akkor lesz "nagy csendesség".

Október 9.
NINCSEN HITETEK

"És mondta nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen
hitetek? Márk 4, 40

Két kérdést szeretne Jézus feltenni: "Miért vagytok ily félénkek?" Nem az a
legnagyobb bajod, hogy félénk vagy? Félsz a jövőtől, félsz mindentől. Ha
igazán ott van szívedben a hit, akkor igaz az Ige: "Az én Istenem által
kőfalon is átugrom" (Zsolt 18, 30). Nem jöhet olyan baj, amin ne tudnál
könnyedén átlépni Uraddal. Vele minden lehetséges! Nem kell félned, hiszen
veled van az Erősebb! Ha te nem hátrálsz, az ellenségnek kell meghátrálnia.
Ahol Jézus megjelenik, ott az Ördög kénytelen azonnal hátrálni. A másik
kérdés: "Hogy van, hogy nincsen hitetek?" Annyi megtapasztalás, annyi Ige
után hogy van, hogy nincs hited? Úgy szeretem a Bibliában Isten "legyen"
szavát, amivel a világot teremtette. Ha Isten azt mondja valamire, hogy
"legyen", akkor az máris van. Az Ô isteni lénye mindennel megajándékoz,
amire szükséged van. Így olvassuk tovább: "És megfélemlettek nagy
félelemmel." Létezik egy másfajta félelem: az istenfélelem. Nem Tőle kell
félni, ezt sehol nem mondja az Ige. Őt kell félni! Istenfélelem az, hogy
félek megbántani, félek szomorúságot okozni Neki, félek engedetlen lenni
Vele szemben. Az Egyetlent féljed, akit félned kell! A tanítványok
félelemmel kérdezték egymástól: "Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a
tenger engednek néki?" Ők még nem érthették, kicsoda Jézus, mert arról csak
a kereszt beszél igazán. Csak ott láthatod meg, kicsoda Jézus, Aki úgy
szeretett, hogy életét adta érted. Neked egy dolgod van: Őt nézni, követni,
Vele lenni. Így lesz az életed mérhetetlenül boldog élet.

Október 10.
A FÜGEFA

"Volt egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elment, hogy azon
gyümölcsöt keressen, és nem talált." Lukács 13,6

Ugye tudod, hogy te vagy az a fügefa, akit Isten a szőlőjébe, ebbe a világba
ültetett? Lehet, hogy ebben a kertben nagyon sok fügefa volt, de csak egyről
beszél az Ige. Úgy kell élned, mintha rajtad múlna minden Isten munkájában.
Ne nézd a többi hívőt, mert Isten egyedül téged lát. Isten meggondolja, hogy
fügefáját hova ültesse. Ne légy elégedetlen a helyeddel! Ha nekünk van arra
értelmünk, hogy kikeressük, melyik növénynek van napra szüksége, és
melyiknek árnyékra, hidd el, Isten is olyan helyre tett, ahol a legnagyobb
pompában nyílhat ki a belsô életed. Adj Istennek hálát a rendelt helyedért,
környezetedért. Tudta az a drága atyai kéz, hogy hova ültessen. Egy perc
alatt megváltozna minden, ha el tudnád fogadni a helyedet. Minden azért van,
hogy megváltozzon a szíved, az életed, hogy valóban bemehess majd az Isten
országába. Türelmes gazdánk van. Időnként jön, hogy megnézze, termünk-e már
gyümölcsöt? A legközelebbi gyümölcsszedők a családod. Talán még most is
várják az öreg szüleid, hogy egy kis időt áldozzál rájuk. Hányszor vár
házastársad egy kedves szót vagy simogatást! Szedné tőled a gyümölcsöt, de
nem talál. Nincs a Bibliában megírva, hogy a gyümölcsöt kíméletesen kell
szedni. Vajon a gyermekeid találnak-e rajtad gyümölcsöt? Micsoda ítélet, ha
nem termed a szeretet gyümölcsét. Ha a családodnak azt kell mondania, hogy
olvassa a Bibliát, de szeretet nincs benne. Érted már, mit keres rajtad a
gazda? Szomorúan mondja az Ige: "És nem talált."

Október 11.
AZ ÍTÉLET

"Ímé, három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok:
vágd ki azt, miért foglalja a földet is hiába." Lukács 13, 7

A szőlőben több fügefa volt, de Isten azt szeretné, hogy úgy élj és úgy
szolgálj, mintha egyedül volnál hívő ezen a földön. Soha ne nézd, mit csinál
a másik ember. Isten egyenként von felelősségre bennünket. Isten nem azért
ültette a fát, hogy ott álldogáljon, ahogy az igerész is mondja: "foglalja a
földet is hiába". Életednek az a rendeltetése, hogy gyümölcsöt teremjen.
"Mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt
teremjen" (Jn 15, 2b). A gazda, az élő, szent Isten a vincellérrel beszél.
Jézus a vincellér, a Közbenjáró, akire Isten ezt a földet bízta. A gazda egy
szomorú mondatot mond: "Három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán,
és nem találok." Lehet, hogy a te "fügefaéletedhez" tíz-húsz éve jár. Isten
annyira szeret, hogy beszél rólunk, és közli Jézussal a szomorúságát. Három
év múlva azt mondja a gazda: "Vágd ki azt, miért foglalja a földet is
hiába?" Nem tudom, rád nem kell-e az Úrnak ugyanezt mondania? Miért jár
istentiszteletre, miért olvassa az Igét, ha semmi látszata nincs az
életében? Nagyon komoly szó ez, hogy "hiába"! Ha nincs benned új élet, hiába
erőlködsz. Nézz szembe vele: biztos, hogy beoltott már a gazda? Vagy csak
egy érzelmi megmozdulás volt benned? Ha így van, kérd most az Urat, hogy
oltsa beléd azt az új életet, amelyiknek nem kell erőlködnie, mert magától
terem. Ezen a napon döntened kell. Vagy az az ítéleted, hogy "vágd ki azt",
vagy eljutsz oda, hogy megkapod az Úrtól az új életet.