Napi csendesség 2009. 10. 12. – 18.
Lehoczky Endre gyűjteményéből.
Október 12.
KEGYELMI ÉV
"Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg körös-körül megkapálom és
megtrágyázom." Lukács 13, 8
Isten ezekben az időkben nagy alkalmat adott nekünk a gyümölcstermésre.
Minden nehéz helyzet Isten gyermekei számára nagy lehetőség arra, hogy ne
azt csinálja, amit a többi ember. Ne fusson bele a panaszkodásba,
jajgatásba, hogy mi lesz velünk? Isten megadta az alkalmat arra, hogy
elmondhasd: az Úrra bíztam életem, és hiszem, hogy mindig mindenem meglesz.
Gondoljunk most arra, Jézussal bármit tettek, mindig teremette a gyümölcsöt.
Durvábban senkiről nem szedtek gyümölcsöt. Verték, gyalázták, igazságtalan
vádakat hoztak fel ellene. Ô pedig egyfolytában teremette a szeretet
gyümölcseit. Tegnap Isten beszélt a vincellérhez. Ma Jézus válaszát
olvassuk. "Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben." Milyen nagydolog,
hogy van Közbenjárónk, aki megváltott minket, és aki "Mindenha él, hogy
esedezzék érettünk" (Zsid 7, 25b). Ô most is imádkozik érted. Az Ô imádságát
biztosan meghallgatja Isten. Jézusnak még van türelme hozzád, hátha mégis
gyümölcstermőre fordul az életed. Az igazságos Istennél könyörög a kegyelmes
Jézus. Könyörög, hogy Isten ne úgy cselekedjen veled, ahogyan megérdemelnéd.
Itt egy évet kért a vincellér. Hogy nekünk mennyit kért, nem tudhatjuk.
Isten időt ad a megtérésre, hogy rendbe jöjjön az életed. De azt is
kimondhatja az Úr: "Vágd ki azt!" Több mondanivalóm nincs a számára. Olyan
kedves ez a kérés: "Hagyj békét néki." Ne nyúlj hozzá, ne törd még el az
életét. Valaki ott áll melletted, és teljes figyelemmel figyeli, mi történik
most veled.
Október 13.
MEGMUNKÁLOM
"Körös-körül megkapálom és megtrágyázom." Lukács 13, 8b
Egy fájdalmas megállapítás hangzik ma feléd: mennyi gyümölcsöt teremhetett
volna már az életed Érte és Neki. Magadért, családodért mindent megtettél -
de mi volt az, ami Jézusért volt abból, amit tettél?! A vincellér elmondja,
mit tesz a türelmi időben. "Megkapálom..." A kapálástisztítás. A növény nem
nagyon lelkesedik a kapálásért. "Tisztítsuk meg magunkat minden testi és
lelki tisztátalanságtól" (2Kor 7,1).Mennyi benned a tisztátalanság, amit ki
kell hogy kapáljon, ha be akarsz jutni a mennybe? Ha csak egyetlen hiú, önző
ember bekerülne oda, veszélyeztetve volna a békesség, az öröm. Engeded magad
megtisztítani? Vagy ki kell vágjon! Úgy szeretném, ha hallanád most a kapát
munkálkodni. Isten Igéje az, amelyik kapál és tisztít, hogy ne kelljen még
komolyabb dolgokon keresztülmenned. Ézs 48, 10 mondja: "Megtisztítottalak,
de nem úgy, mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomor kemencéjében." A vincellér
kapával szeretne megtisztítani - de ha nem lehet? Isten elkezdte benned a jó
munkát, rajtad múlik, milyen eszközökkel viszi véghez, hogy bekerülj az Ô
országába. Az ötvös csak akkor veheti ki az ezüstöt a kemencéből, amikor a
saját arcát meglátja benne. Jézus láthatja-e már az arcát ragyogni benned,
rajtad? A vincellér nem csak kapál - trágyáz is. Sokszor voltam már teljesen
összeesve, amikor megláttam magam. De egy mondat, egy Ige, amit Isten
mondott, megépített, és újra tele voltam erővel. Isten egy szaván keresztül
vigasztalhat. Ma megmutatja neked azt a szeretetet, amiből soha, sehol nem
kaphatsz többet, csak egyedül Jézusnál.
Október 14.
AZUTÁN VÁGD KI
"És ha gyümölcsöt terem, jó, ha pedig nem, azután vágd ki azt." Lukács 13, 9
Az Ige elmondta, hogy évek, sőt évtizedek óta jár már a gazda, hogy
gyümölcsöt keressen az életed fáján. Az Ô szőlőjének jó földjét hiába
foglalod. Jézus nem veszti el türelmét, szeretetét velünk kapcsolatban. "A
szeretet soha el nem fogy!" A gazdának is van hite hozzánk, enged annak,
amit a vincellér kér tőle: "Hagyj békét néki még ez esztendőben... És ha
gyümölcsöt terem, jó." Lehet, az a baj az életedben, hogy soha nem engedted
igazán körös-körül megkapálni. Valamire mindig azt mondtad, hogy itt ne
nyúljanak hozzám. Mi a feltétele annak, hogy egy fa jó fává legyen? Beoltott
fának kell lennie! Egyetlen ember sincs, aki jónak születik. Mindnyájan
elveszetten jöttünk erre a világra. Ahhoz, hogy egy fa jó gyümölcsöt
teremjen, a földnek is jónak kell lennie. Az Úr új földet akar adni. Engedd,
hogy átültessen a hit talajára. Kell, hogy a fának jó gyökerei legyenek. A
hit talaján ereszd gyökereid egyre mélyebbre. Aki a hit talaján áll, mindig
hoz új hajtásokat, virágzik és gyümölcsöt terem. Hívő életem elején mondtam:
Uram, nem szeretnék felfelé nőni. Beléd szeretnék mély gyökereket engedni.
Áldd meg az imaéletemet, hogy hit által tudjak imádkozni. Az Ördög arra
törekszik, hogy ezt a gyökeret vágja el. Ha egy növény ága letörik, de
gyökerei épek, újra kihajt. Kezdj el úgy imádkozni, ahogy soha azelőtt! "Ha
gyümölcsöt terem, jó." Ha az Úr szerint cselekszel, jó. Ha nem - mert megvan
ennek a lehetősége is -, nem muszáj gyümölcsöt teremni. "Ha pedig nem ,
azután vágd ki azt!" Mondj ma az Úrnak egy teljes igent.
Október 15.
JÓZSEF, JÉZUS ELÔKÉPE
"Menj el, nézd meg, hogy s mint vannak a te bátyáid és a juhok, s hozz hírt
nékem." 1Mózes 37, 14
József elmegy a testvéreihez. Nem is találja meg őket mindjárt, Dóthánba
kell mennie. Vajon téged mennyi helyen keresett már Jézus? Józsefet
testvérei már messziről meglátták. József bátyjai sok rosszat követtek el,
és sok mindent eltitkoltak atyjuk elől. József, pedig mindent elmondott
apjának, amivel becsapták, és szomorúságot okoztak neki. József testvéreiben
az önzés uralkodott. Bár meglátnád ma, hogy benned is! Csak nekem legyen jó,
szeressenek, velem foglalkozzanak. József testvérei egyformák voltak. Azzal
szemben, aki más, mindig felébred az irigység. Mindig azt gondoltam, hogy az
irigység egy kis természetes bűn. A legtöbb emberben megvan. Az irigység
Krisztus-gyilkos bűn! Még a főpapok is tudták, hogy Jézust irigységből adták
a kezükbe. József csodálatos álmokat látott. Az ô kévéi előtt hajoltak meg a
testvérek kévéi. A nap és a hold az ô csillaga előtt hajoltak meg. Ez még
jobban felébresztette az irigységet a testvérekben. Amikor József
megérkezett közéjük, meg akarták ölni. Aztán csak egy száraz kútba dobták,
majd kereskedőknek eladták. Amikor ezt tették, mondották is, hogy vajon most
mi lesz az álmaival? Vajon nem ölted-e már meg magadban Isten szavát? Nem
úgy van, hogy egyszer már elkezdődött benned az új élet? Isten most azt
akarja, hogy újra választhass. Ismeritek a nagy pillanatot, amikor Pilátus
kérdezi: "Melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek: Barrabást-é, vagy
Jézust" (Mt 27, 17). Melyik maradjon élve? Ma választanod kell, hogy ki
uralkodjék az életedben!
Október 16.
ÉHSÉG A FÖLDÖN
"És elkezdődött az éhség hét esztendeje, mint meg- mondotta volt József."
1Mózes 41, 54
A Biblia Isten szava. Figyeljük meg, hogy minden úgy történik, ahogyan meg
van írva. Jézus életében is mindig olvashatjuk: "amint meg volt írva". Ott
született, ott élt és ott halt meg, ahol meg volt írva. Itt is pontosan úgy
lett, ahogyan József megmondta. Begyűjtötte a gabonát a bőség hét
esztendejében. Azért volt eledel Egyiptomban, mert József engedelmeskedett.
Az Úr szavának mindenben engedelmeskednünk kellene, hogy majd amikor nehéz
idők jönnek, akkor is meglegyen az, amire az Úr szerint szükségünk lesz.
Isten szava, Igéje az Ô szeretete. Az Ô szájából származó szó az, ami
békességet, örömöt ad. Ahogy a kenyér az élet, ugyanúgy Isten szeretete a
lelki kenyér számunkra. Mindnyájan ki vagyunk éhezve. Hányszor nagy
szomorúsága az életünknek, hogy nem szeret a gyermekem vagy a házastársam!
Amikor kimondjuk azt a nevet, hogy József, Jézusra gondoljunk. József csak
előkép. Isten Jézust leküldte a földre, aki a bűnért való áldozaton
keresztül felment az Atya jobbjára. Onnan hív magához. Ne késedelmezz
odamenni! Jézus még egyszer nem fog meghalni a kereszten. Isten először
Józsefet küldte a testvérek után, most a testvéreket küldi Józsefhez. A
testvérek József elé kerültek, és nem ismerték meg. József úgy tett, mintha
nem értené a nyelvüket. A saját testvéreivel, tolmáccsal beszélt. Mert húsz
évvel azelőtt a bűn elszakította őket egymástól. A testvérek azt gondolták,
nem lesz itt semmi baj. Rég elfelejtett dolog az, hogy Józsefet eladtuk.
Szeretném, ha komolyan vennéd: a bűn nem avul el!
Október 17.
KENYÉRGOND
"És mind az egész föld Egyiptomba megy Józsefhez gabonát venni." 1Mózes 41,
57
Isten mindig így kezdi, jön a nyomorúság, a bajok, a nehézségek. Itt az
éhség jött, és a testvéreknek Józsefhez kellett menni. Ők nem tudták, hogy a
fáraó kormányzójához mentek. József szerintük régen halott volt már. Ki
gondolta, amikor Kánaánból Egyiptomba indultak, hogy most minden napfényre
kerül? Ők kenyérért mentek. Földig hajoltak a kormányzó elôtt. Pontosan úgy
lett, ahogyan József megmondta. Józseffel Isten az álmain keresztül beszélt.
Velünk nem! A régi időkben szólt Isten álmokon, látomásokon keresztül, de a
mostani időkben az Ô Igéjén át beszél. Akkor nem volt még Ige, akkor "...sok
rendben és sokféleképpen szólott" az Isten. (Zsid 1,1). József megmondotta
előre, hogy testvérei leborulnak előtte. Meg is történik. - És nem jut
eszükbe?! Józsefnek eszébe jutott, de a testvérek elfelejtették. Nekik csak
kenyérgondjuk volt. A nehézségek később jöttek. József azzal vádolja őket:
"Kémek vagytok ti, kik azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit
meglássátok." Hiába mondják, hogy csak kenyérért jöttünk. Isten tudva és
akarva engedi, hogy reád szakadjanak a vádak. A testvérek, hogy mentsék
magukat, elmondják a történetüket. De vajon igaz, amit mondanak?
"Legkisebbikünk most atyánknál van, egyikünk pedig nincsen meg." A mondat
mögött ott van a bűn. Minden nehézség azért van, mert valamit elhallgatnak,
és mi is elhallgatunk! Börtönbe kerülnek, ahová ők juttatták Józsefet. Itt
már elmondják: "Bizony, vétkeztünk a mi atyánkfia ellen." A régi dolgokat
összekapcsolják mostani nyomorúságukkal. Vajon te is?!
Október 18.
VISSZA JÓZSEFHEZ
"Az éhség pedig elhatalmazott az országon. És... mondta nékik az ô atyjuk:
Menjetek el ismét, vegyetek nékünk egy kevés eleséget." 1Mózes 43,1-2
József testvérei eljutottak addig, hogy meglátták életükben a bűnt. Vajon
eljutottál-e már eddig az első lépésig? Isten kisajtolja belőled azt a
mélyen elrejtett dolgot, amit talán el is felejtettél már. A testvérek már
nem csak látják a bűnüket, a szájukon is kijön valami. Elmondják, hogy egyik
testvérük nincs meg. Nem mondják meg, hogy kútba dobtuk, eladtuk - csak
nincs meg. Előjön valami megszépített bűn, de ez nem használ semmit. Megint
ott az éhség! Megint menni kell Józsefhez, és most Benjámint is vinni kell.
Most Jákob kerül Isten présébe. Hát nem tért meg Jákob, amikor a Jabbók
révénél tusakodott vele Isten? Megtért - de nem egészen. Megmaradt valami,
azért kellett Istennek tovább préselnie. Nem szíve szerint szomorítja Isten
az embert. Ô nem gyönyörködik szenvedéseinkben, hiszen együtt szenved
velünk. Jákobnak először Rákhel volt a bálványa. Benjámin születésénél meg
kellett halnia. De maradt József. Mindent érte csinált, ô volt a kedvenc.
Számára József is meghalt. Ô nem tudta, hogy él. Jákob keresett egy harmadik
bálványt: Benjámint. Isten ennyire húzza a prést, hogy Benjámint is el kell
vinniük. Gondolj magadra: mi az, amihez életre-halálra ragaszkodsz? Isten
mindenkit belevon cselekvésébe. Isten egyszerre tud sok ezerrel és sok
millióval cselekedni. Mindenki azt kapja, amire szüksége van. Jákob véres
döntés előtt áll. Éhen halunk, vagy adom Benjámint. Végül kimondja: "Hadd
legyek megfosztva." Uram - odaadom!