Balicza Iván – Jézus Király – Virágvasárnapi igehirdetés

Budavári igehirdetések

Virágvasárnap Bécsi kapu tér 11 ó.

2010. március 28. Balicza Iván

Textus: Pilátus azután ismét bement a helytartóságra, behívatta Jézust, és megkérdezte tőle: "Te vagy a zsidók királya?" Jézus viszont ezt kérdezte tőle: "Magadtól mondod-e ezt, vagy mások mondták neked rólam?" Pilátus erre így szólt: "Hát zsidó vagyok én? A te néped és a főpapok adtak át nekem téged: Mit tettél?" Jézus így felelt: "Az én országom nem e világból való: ha ebből a világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. De az én országom nem innen való." Pilátus ezt mondta neki: "Akkor mégis király vagy te?" Jézus így válaszolt: "Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra." Pilátus így szólt hozzá: "Mi az igazság?" Miután ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: "Én nem találok benne semmiféle bűnt. (János 18, 33-38)

Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

William Shakespeare VI. Henrik című drámájában van egy párbeszéd az üldözött király és az erdész között. Az erdész megkérdezi: Ha király vagy, hol van koronád? Henrik így válaszol: Nem fejemen, szívemben hordom azt. Nem ind kövekkel, nem gyémántokkal ékes, s nem látható: a megelégedés. Ritkán királyé ez a korona.

Virágvasárnap, amikor Jézus Zakariás próféta jövendölésének megfelelően szamárháton bevonult Jeruzsálembe, sokan királyként, Izrael uralkodójaként, Messiásként üdvözölték. De az evangélisták leírják, hogy sokan azt kérdezték: Kicsoda ez? És erre a kérdésre többféle válasz is volt. Jézus kortársainak a véleménye szélsőséges formában megoszlott arról, hogy kicsoda ő. A legtöbbjük számára, akik még Názáretből ismerték, nem volt más, mint az ács, József és Mária fia. Mások nagyszerű tanítómesternek, egyenesen prófétának tartották. Megint mások azt mondták, hogy megszállott, a sátánnal cimborál. Voltak, akik a törvény megrontójának, istenkáromlónak tekintették. Többen egyszerűen őrültnek vélték. Megvetően mondták róla, hogy a vámszedők, a parázna nők, a bűnösök barátja. Megbélyegezték azzal, hogy falánk és részeges.

Ezek az emberek újra és újra azt követelték Jézustól, hogy mutasson valami jelt, amivel igazolni tudja, hogy ő tényleg az, akinek mondja magát, hogy tényleg Isten küldte őt. Ha király vagy, hol van koronád?

Ezt kérdezi Pilátus is: Király vagy te csakugyan? Akkor hol van koronád? Hogy lehet, hogy a néped a kezembe adott téged? Hol van a hatalmad?

A kérdés azóta is aktuális. Hogyan látjuk, kinek látjuk Jézust? Kicsoda számunkra Jézus? Mit vallunk, mit mondunk róla? Ettől a választól, a Jézusról alkotott véleményünktől függ a Jézushoz való viszonyunk, vagyis a hitünk. Úgy is mondhatom, hogy attól függ, hogy keresztények vagyunk-e, vagy sem, hogy mit mondunk erre a kérdésre: kicsoda számunkra Jézus. Virágvasárnapon erre a kérdésre kell válaszolnunk, kivétel nélkül mindannyiunknak.

Pilátus egyáltalán nem lát semmiféle hatalmat Jézus mögött. Hogyan lehet király valaki, akinek nincs hatalma? És mert Pilátus a hatalmat csak mint világi képletet ismeri, Jézus válaszát sem érti: Az én országom nem e világból való. Pilátus számára a hatalom az erősek eszköze az uralkodásra, Jézus számára a hatalom eszköz az igazság megvalósítására. Pilátus számára a hatalom útja mások kényszerítése, Jézus számára a hatalom útja mások szeretete. Pilátus számára a hatalom az emberek feláldozását jelenti, Jézus számára a hatalom önmaga odaáldozását jelenti az emberekért. Két világ beszélget egymással, a földi világ és a mennyei világ, és a földi világ nem érti a mennyei világ fogalmait. Mást jelentenek Pilátus számára azok a szavak, hogy király, hatalom, uralkodás, és mást jelent Jézus számára. Pilátus nem tud mit kezdeni Jézussal, akinek nincs igénye sem földi országra, sem földi hatalomra. Pilátus nem érti, hogyan lehet akkor király?

És mi értjük? Milyen szívesen mérnénk mi is Jézus hatalmát földi mércével. Mindig ezt szerette volna az ember. Újra és újra megfogalmazták az igényt: tégy csodákat, Jézus! Királlyá teszünk, és adj nekünk kenyeret! Ha király vagy, oldd meg a gazdasági gondjainkat! Tedd szabaddá országunkat! Űzd ki a római megszállókat! Állítsd vissza Dávid király nagy birodalmát! Akik így képzelték el Jézust királyként, azok csalódtak. És csalódnak ma is, akik azt várják Jézustól, hogy követőinek adjon sikert. Biztosítsa számukra a jólétet, az egészséget. Csalódnak, akik azt várják, hogy a kereszténység meg tudja oldani a világ bajait. Hogy Jézus egyháza uralkodni fog. Nehezünkre esik megérteni, amit Luther mondott, hogy Jézus a koldusok királya, az ő népe pedig a koldusok népe.

Jézusnak ma sincs földi országa, vagyona, nincs világi hatalma, de neki nincs is rá igénye. Mert az ő országa nem e világból való.

De Jézus mégis király! Így mondja Pilátusnak: Te mondod, hogy király vagyok. De az én országom nem e világból való. Jézus országa az Isten országa, hatalma az Isten igazsága, uralkodása a szeretet, ereje a békesség. Ez a keresztfa titka. Ahogyan énekeltük: Az Úr, lássátok nemzetek: Kereszten trónol köztetek. Ez a Király kell-e nekünk? Akarjuk-e, hogy ez a Jézus legyen életünk ura? Akarunk-e az ő hatalma alatt élni az Isten igazságában, a szeretet életformájában, a kegyelem gazdag koldusaiként a bűnbocsánat és a megbocsátás békességében?

Ahhoz, hogy Jézust életünk királyának és urának valljuk meg, ahhoz hit kell. Olyan hit, amelyik túllép a látható valóságon, és el meri fogadni a mögüle áttűnő teljesebb valóságot, az Isten országának valóságát. Olyan hit ez, amelyik a kétkedés kérdésére, hogy: Ha király vagy, hol van koronád? - elfogadja Jézus válaszát: Nem fejemen, szívemben hordom azt.

A nagyhét, Jézus passiójának hete kezdődik ma. Ezen a héten minden este hallhatjuk majd Jézus szenvedését és halálát. Adja meg nekünk a Szentlélek Isten, hogy a nagypénteki kereszten meghalt Jézusban felismerjük a királyunkat, aki értünk, bűneinkért feláldozta magát? És azután egy hét múlva adja meg nekünk azt is, hogy meglássuk és megértsük a feltámadás üzenetét, hogy Jézus mégis király, aki szeretetével és áldozatával, halálával legyőzte a bűnt, az erőszakot, az agresszivitást, és hatalma felülírt minden földi hatalmat. És egyszer majd jön egy nap, amikor feltárul az igazság. Az a nap, amikor Jézus újra eljön, és akkor meglátja minden szem, hogy Őt tette Isten mindenek fölé, őt magasztalta fel, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd, mert ő a mindenség Ura. Azon a napon Isten maga fogja igazolni virágvasárnapi hitünket. Ámen