Vollebaek megoldást ígér a nyelvtörvényre

Knut Vollebaek, az EBESZ norvég nemzetiségű kisebbségi főbiztosa tegnap Budapesten tárgyalt a pozsonyi nyelvtörvény kapcsán kirobbant magyar-szlovák vita feloldásáról Bajnai Gordon miniszterelnökkel, Balázs Péter külügyminiszterrel, továbbá ellátogatott az Országgyűlés külügyi bizottságába, és előadást tartott a határ menti térségek együttműködéséről rendezett konferencián. Eközben a főbiztos három alkalommal is a sajtó elé állt, hogy kifejtse álláspontját a szlovák nyelvtörvény ügyében. Mint tájékoztatóin elmondta, örül annak, hogy Budapest és Pozsony egyaránt beleegyezett: az általa képviselt nemzetközi szervezet bekapcsolódik a helyzet tisztázásába, a törvény körül kialakult vita rendezésébe.

Knut Vollebaek hangsúlyozta, hogy nem közvetítésről van szó, hanem egyfajta szakértő tanácsadásról, amely segítheti a megoldás felkutatását. A főbiztos Budapest után ma Pozsonyban is tárgyal a vitatott jogszabályról. Értékelése szerint a szlovák nyelvtörvény kapcsán egyszerre kell beszélni egy állam érdekeiről és egy nemzeti kisebbség jogairól. Ilyen szempontból egyensúlytalanságot észlel a jogszabályban. Nem vitatható Szlovákia igénye, hogy törvényben erősítse az államnyelv védelmét – ez semmilyen nemzetközi szerződéssel nem áll szemben. Az említett törekvés azonban nem csorbíthatja a szóban forgó kisebbségek anyanyelvhasználatának a jogát. – Az, ahogyan a nyelvtörvény módosítását Szlovákiában elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne – tette hozzá. Mindazonáltal kétségtelen, hogy a jogszabály bizonyos szakaszai homályosak, többféleképpen értelmezhetők, ezért fontos a végrehajtási útmutatók gondos kidolgozása, ezzel elejét lehet venni a félreértelmezéseknek – hangsúlyozta Vollebaek. Véleménye szerint még Robert Fico is találhat bizonyos javítanivalót a törvényszövegben, ha ezt figyelmesen elolvassa.

A főbiztos utalt rá, hogy a nyelvtörvény aggodalmakat váltott ki a szlovákiai magyar kisebbség körében és ez a körülmény a magyar-szlovák viszony romlásához vezetett – ez viszont az EBESZ-ben keltett aggodalmat. A törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat Vollebaek konstruktívaknak, elfogadhatóknak, egyik-másik esetben azonban túlzóknak ítélte. Reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban „nagyon hamar” világossá lehet tenni a jogszabály homályos, többféleképpen értelmezhető részeit, és gyorsan megoldást lehet találni a vitatott paragrafusokat illetően. Mint hozzáfűzte, hivatalából adódóan az ő feladata, hogy a törvény ne érintse hátrányosan a kisebbségeket. Kristálytiszta értelmezésekre van szükség – hangsúlyozta Vollebaek. Az EBESZ pedig a megnyugtató rendezésig része lesz a folyamatnak – ígérte a főbiztos.

Volebaek üdvözölte a szécsényi Bajnai-Fico találkozót és az ott kidolgozott 11 pontos nyilatkozatot. Szerinte a találkozó rávilágított az együttműködés szükségességére a két ország között a kisebbségvédelem terén.

Bajnai és Vollabaek közös tájékoztatóján a kormányfő úgy foglalt állást, hogy az EBESZ-főbiztos ajánlásai európai szintre hozhatják a szlovákiai magyarság védelmét és képviseletét. Hozzátette: az ajánlások alapján lehetőség kínálkozik a nyelvtörvény felülvizsgálatára.

A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés inkább területi, mintsem etnikai alapú legyen – mondta Knut Vollebaek a Kisebbségek egy varratmentes Európában című budapesti konferencián. A MeH által szervezett nemzetközi tanácskozáson a norvég diplomata rámutatott: a területi elv célja, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés előnyeit, míg az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenhetnek és az irredentizmus gyanúját is felkelthetik. A határ menti területek úgy lehetnek igazán sikeresek, ha az ott élő lakosság két, vagy többnyelvű – hangsúlyozta.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága zárt ülésen találkozott a főbiztossal. A tanácskozás után Németh Zsolt a testület fideszes elnöke úgy vélekedett, hogy Szlovákiának nem a feszültség enyhítése, hanem a helyzet eszkalálása a célja. Pozsony szerinte nem az együttműködés útját fogja járni a nyelvtörvény ügyében.