Vollebaek: a szlovák nyelvtörvény nem ellentétes az európai normákkal
Budapest – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásai lehetővé teszik, hogy felülvizsgálják a szlovákiai nyelvtörvény módosítását, és a végrehajtási utasításokat úgy készítsék el, hogy az alapján senkit ne lehessen indokolatlanul megbüntetni kisebbségi nyelvhasználatáért – mondta Bajnai Gordon kedden Budapesten, miután találkozott az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával. Forrás: MTI
Knut Vollebaek a találkozó utáni sajtótájékoztatón közölte: a nyelvtörvény módosításaival kapcsolatban megfogalmazott kritika egy része építő jellegű és elfogadható, némelyik azonban kissé eltúlzott.
A miniszterelnök úgy látta, hogy a főbiztos ajánlásai európai szintre hozhatják a Szlovákiában élő összes, így a magyar kisebbség védelmét és képviseletét is. Az ajánlások között szerepel, hogy Szlovákiában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt fel kell hozni az államnyelvtörvény szintjére, illetve szükség lesz arra is, hogy megalkossák a kisebbségek védelméről szóló törvényt úgy, ahogyan például ez már Magyarországon régóta működik – ismertette a kormányfő.
Bajnai hangsúlyozta, ezeknek végrehajtását Magyarország is szeretné majd nyomon követni a vegyes bizottságban, amely Szlovákia és Magyarország között működik, összehívását pedig szeptember végére tervezik. Kérdésre úgy fogalmazott, nem közvetítőre van szükség, hanem olyanfajta segítségre, „aki – kiszűrve a kölcsönös gyanakvást – megmondja, mi számít európainak, hogyan kell Európában a kisebbségekkel bánni, mi az, ami belefér, és mi az, ami nem fér bele”.
A sajtótájékoztatón Vollebaek kifejtette: minden államnak jogában áll, hogy a saját állami nyelvét erősítse, ez a törekvés semmilyen nemzetközi törvénnyel nem áll szemben. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy ezek az érdekek nem csorbíthatják egy nemzeti kisebbség saját nyelvének használatára vonatkozó jogát – jegyezte meg.
A főbiztos gratulált Bajnai Gordonnak a szeptember 10-én Szécsényben Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott megbeszéléséhez és az ott elfogadott nyilatkozathoz, amelyben a felek megállapodtak: elfogadják az EBESZ-főbiztos valamennyi ajánlását a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vita rendezésére. Közölte, mindaddig szeretne „része lenni a folyamatnak”, amíg nem találnak megoldást a problémára.
A kormányfővel folytatott találkozója előtt a főbiztos részt vett egy nemzetközi konferencián, amelynek végén sajtótájékoztatót tartott. Kijelentette, hogy a módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal; ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között. „Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne” – mondta Vollebaek. „Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének” – tette hozzá.
„Magyarországnak valóban legitim érdeke fűződik a Szlovákiában, illetve bárhol máshol élő magyarok jólétéhez a nyelvhasználat, a kultúra, az identitás terén” – mondta a főbiztos. Hozzátette, hogy ugyanakkor nagyon nagy kárt okozna a kisebbségeknek Európa-szerte, „ha nem tartanák tiszteletben vagy megpróbálnák aláásni a kormányok saját állampolgáraikért viselt felelősségét”. A törvény alapvetően az államnyelv erősítését szolgálja, és nem a kisebbségi nyelvekről szól. A feladat az, hogy megtalálják a „kényes egyensúlyt a kisebbségek jogainak védelme és az államérdek érvényesítése között” – fogalmazott.
A főbiztos hozzátette: nagyon reménykeltőnek értékeli a felekkel az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalásait, illetve a nap folyamán Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott találkozóját, és bízik benne, hogy a feleknek sikerül megoldást találniuk. „Nagyon nagy baj lenne a világban”, ha Magyarország és Szlovákia – az Európai Unió és a NATO tagjaiként – nem lenne képes egymással együttműködve megoldani a fennálló vitáikat – fogalmazott a főbiztos.
Vollebaek délelőtt a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel találkozott, majd felszólalt a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferencián, ahol a határokon átnyúló együttműködés sikerének feltételeiről beszélt.
A főbiztos részt vett az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke az ülés után arról beszélt újságírók előtt, hogy szerinte Szlovákia gúnyt űz Magyarországból. Elmondta, hogy köszönetét fejezte ki Vollebaeknek, hogy „felvállalta a felvidéki magyarság jogainak a védelmét”. A fideszes politikus véleménye szerint Szlovákiának nem a feszültség enyhítése és a helyzet a stabilizálása célja, hanem a helyzet eszkalálása, és a következő hónapokban is arra kell készülni, hogy Szlovákia nem fogja az együttműködés útját járni a nyelvtörvény ügyében.
Kozma József, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a nyelvtörvény ügyében a magyar politikai erőknek egységes álláspontot kell képviselniük minden helyszínen, ennek megbontása ugyanis az ország pozícióit gyengítheti. Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a nyelvtörvény nem kétoldalú, hanem európai, nemzetközi ügy, hiszen itt a kisebbségek védelmének európai jogi normájáról van szó. Az is világos, hogy tennivalója Szlovákiának van: a szlovák államnak kell ugyanis biztosítania a magyar kisebbséghez tartozók megfelelő nyelvhasználatának feltételeit – közölte.
Knut Vollebaek budapesti látogatása után, szerdán Pozsonyban folytat tárgyalásokat.
