Vége lehet a világnézeti semlegességnek
Kereszténydemokrata javaslatra egyszerűsítették a közoktatási intézmények egyházi kézbe adását, majd meghosszabbították a fenntartó önkormányzatok átszervezési lehetőségeinek határidejét is. A mindenféle szakmai egyeztetés nélkül meghozott intézkedésekkel „dupla jogúvá" tették az egyházakat iskolaügyben. Forrás: nepszava.hu
Több szakértő a közoktatás erőszakos katolizációjáról, sőt a világnézetileg semleges oktatás eltörléséről beszél, az érdekképviseletek pedig az ideológiailag nem elkötelezett pedagógusok elbocsátásától tartanak.
Az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célzó, a közoktatási törvényt módosító javaslatot május 17-én nyújtotta be a parlamentnek Semjén Zsolt és Szászfalvi László. A kereszténydemokrata képviselők indoklása szerint az eddigi szabályozás rettentő anyagi terhet rótt azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát, ezért június 8-án módosították is a közoktatási törvény erre vonatkozó passzusát.
Az állam fenntartótól függetlenül biztosít az iskoláknak alapnormatívát, ez viszont jelenleg a közoktatási kiadások csupán 50 százalékát fedezi. Eddig az állami normatívát kiegészítő támogatást az egyháznak történő átadás után öt évig továbbra is az önkormányzatnak kellett finanszíroznia, a törvényhozás ezzel akadályozta meg, hogy pusztán anyagi kényszerből átkerülhessenek az iskolák az egyházak fenntartásába. Mostantól azonban azok a helyhatóságok, melyek már az oktatási intézmények költségei nélkül is jelentős financiális gondokkal küzdenek, könnyedén megszabadulhatnak az iskolák terheitől, hiszen azonnali hatállyal átadhatják fenntartói jogaikat az anyagi javakban nem szűkölködő egyházaknak.
Ezzel azonban vissza is terhelhető a költségvetésre a közoktatási intézmény fenntartásának teljes költsége, hiszen a vatikáni szerződés értelmében az egyházi iskoláknak az állam biztosítja azt a kiegészítő támogatást, amit az önkormányzatok maguk fizetnek az általuk üzemeltetett intézményeknek. Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a fenntartói jogok átadásának dömpingje vár a magyar közoktatásra.
A rendelkezés kellemetlenül érintheti a pedagógustársadalmat is, hiszen a más vallású vagy nem hívő tanárokat egy világnézetileg elkötelezett intézményben biztosan nem marasztalnak majd. Egy ilyen fenntartóváltással megváltozik a pedagógusok jogállása, megszűnik közalkalmazotti jogviszonyuk, sérül a jogbiztonságuk, így például a felmentési idő és a végkielégítés szempontjából is rosszabbul járhatnak – mondta lapunknak Galló Istvánné.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint valós félelem, hogy a vallási elkötelezettség hiányában tartani lehet a tanárok elbocsátásától, egy felekezeti fenntartású iskolában ugyanis teljesen jogos követelmény a hitbéli meggyőződés. A többi között ezért kérték Sólyom László államfőt, hogy ne írja alá az aggályos törvénymódosítást, miután viszont mégis megtette, az Alkotmánybírósághoz fordultak – mondta az érdekvédő.
Galló Istvánné szerint alkotmányossági kérdéseket vet fel az intézkedés, de azt is nehezményezte, hogy egy ilyen horderejű változtatást minden szakmai egyeztetés nélkül fogadtak el. Mint mondta: megszűnt az ötéves fenntartói moratórium, ennek eredményeként pedig könnyedén sérülhet szülő és tanuló szabad iskolaválasztáshoz fűződő alkotmányos alapjoga, illetve hogy a diák világnézetileg semleges nevelésben részesülhessen. Gallóné példaként említette, előfordulhat, hogy egy településen kizárólag katolikus iskolába járhatnak a gyerekek, mert az önkormányzat átadta egyetlen vagy az összes oktatási intézményének fenntartását. De olyan is lehet – folytatta –, hogy speciális, az országban egyedi képzést biztosító általános vagy középiskola kerül egy felekezethez, amelybe így már a nem hívő gyerek vagy nem felvételizik, vagy nem veszik fel. „Nem állítjuk, hogy mindenhol így lesz, de a törvénymódosítással mindenesetre megnyílik a lehetősége annak, hogy a forráshiánnyal küszködő helyhatóságok levetik magukról az iskolafenntartás költségeit" – jelentette ki lapunknak Galló Istvánné.