Vannak-e bűneink, avagy a húson túl
A negyvennapos böjt küszöbén rögtön hasra esünk a bűnbánatban. Hamvazószerdán elegáns antréval belép életünkbe az önmegtartóztatás. Ha hagyjuk. Forrás: mindennapi.hu / rtg
Hamvazószerdával a katolikus emberek számára beköszöntött vallásos életükben az év legaktívabb szakasza. Nagypénteken kívül a mai napon ildomos még szigorú böjtöt tartani, azaz csupán háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni, a nagyböjti péntekeken pedig tartózkodni javallott a húsevéstől.
A húson túl?
II. Orbán pápa rendelte el a hamvazkodást 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton abból a célból, hogy aki bánja a bűneit, azon ez külsőleg is jól látsszon. Ehhez az előző év virágvasárnapján megáldott barkák égéstermékét hívják azóta is segítségül.
Az ószövetségi bűnbánati gyakorlathoz hasonlóan kezdetben a férfiak fejére hamut szórt, a nők homlokára hamuval keresztet rajzolt a plébános – ma ez utóbbi forma használatos. Az így megjelölt híveket kétféle módon bíztathatja a pap: „Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”
A bűnbánat tartása tehát éppúgy hozzátartozik a húsvéti készülethez, mint az önmegtartóztatás. A katolikusok elsősorban a gyónást értik ez alatt – a protestánsokról sokszor nem derül ki, gondolnak-e nyilvános bűnvallásra egyáltalán. Felekezettől függetlenül a böjti időszak visszavonultabb életet jelent, de a szimbolikus tetteket szükséges megtölteni tartalommal.
