Van irgalom, de van igazság is

– Egy filmet vetített nemrég a Duna Televízió a békepapokról. Feltűnő, hogy csak a katolikus lelkészekről készülnek hasonló alkotások, mintha a többi felekezet eleve tabunak számítana…
– Az helyes, hogy fel kell dolgozni a múlt örökségét. De hangsúlyosan szólni kell a hitvallókról, akik a vértanúságig ellenálltak. És részint igazságtalan, részint történelmietlen a békepapokon belül egyenlőségjelet tenni az árulók és azok között, akik úgy ahogy, de próbálták menteni a menthetőt. Az pedig vérlázító, hogy azok a pártok és politikusok akarnak erkölcsi ítéletet mondani az elbukott papok fölött, akik tönkretették őket, és az egész elnyomó rendszert működtették.

– Érdekes, hogy Bajnairól sem forgat senki…
– Pedig lenne mit. A megválasztása például a joggal való visszaélés mintája. Ez nem konstruktív, hanem destruktív bizalmatlansági indítvány volt, mert az volt a célja, hogy kikerülje a köztársasági elnököt és a népet. Ráadásul Bajnai alkalmatlan és méltatlan az ország vezetésére, mert Gyurcsány gazdasági minisztereként az egyik fő felelőse a mostani csődnek, másfelől nyomorba döntött családok százai és – saját frakciótársa tanúsága szerint is – emberek élete szárad a lelkén. Egyébként ugyanaz az üzleti kör és titkos kapcsolatrendszer irányítja az országot, mint előtte.

– Ma Magyarországon a társadalom szociális érdekeit nem a bal-, hanem a jobboldali pártok képviselik. Természetes ez?
– A KDNP-nek igen, hiszen kezdettől fogva a keresztény-szociális tanítás érvényesüléséért küzdünk. Nagy tanulság, hogy az Antall-kormány többek között azért veszítette el annak idején a társadalmi támogatottságát, mert üresen hagyta a szociális igazságosság területét, amit azután Horn pillanatokon belül elfoglalt a maga demagógiájával. Ezért azt állítom, hogy csak akkor képes elsöprő győzelmet aratni a jobboldal, ha a magukat baloldalinak valló szavazók egy részét is el tudjuk érni. Ennek a szociális népszavazás volt a sarokköve, amikor egymillió olyan ember is velünk szavazott, szemben az MSZP-vel, aki korábban balra szavazott.

– Meddig szélhámoskodhat még a szociáldemokrácia köpönyegében az egyébként neoliberális MSZP-vezetés?
– A végjáték zajlik. Ha az MSZP támogatottsága a teljes lakosságban tíz százalék alá megy, akkor aligha tartható egyben. Elárultak mindent, ami a szociáldemokrácia ethosza kellene hogy legyen, és már a baloldali szavazók is érzik a saját bőrükön, hogy az MSZP nem az ő pártjuk, hanem a multinacionális nagytőke strómanja.

– Őszinte nem lehet, az biztos. Egy neoliberális párt aligha tudja megtartani a szocialista szavazókat…
– A neoliberalizmus nemcsak itthon, de világméretekben is megbukott. És ahogy a marxizmust nem lehetett neomarxista kísérletekkel megmenteni, ugyanígy ezt a doktriner liberalizmust sem lehet menteni neoliberális ötletekkel. Ismét beigazolódott a keresztény társadalmi tanítás igaza, hogy a gazdaságban alapvetően a piacnak, de az egészségügyben, az oktatásban, a kultúrában a szolidaritásnak és az állami felelősségvállalásnak kell érvényesülnie.

– Ha a KDNP kormányra kerül, működik majd a keresztényi könyörület?
– A keresztény tanításban kétségtelenül meghatározó az irgalom, de az igazság sem tehető zárójelbe. Akik csődbe vitték az országot, felelniük kell, a szigorú törvényesség alapján.

– Igen, ezért is próbálják elterelni a figyelmet, aminek területe a mesterségesen gerjesztett roma-magyar konfliktus.
– Ez az egyik legsötétebb manipuláció, amit a magát baloldalinak nevező kormány a társadalommal csinál. Például azért, hogy megszerezze a cigányok egy részének a szavazatát, megszüntették azt a mi kormányunk idején megvalósított gyakorlatot, hogy akkor volt támogatás, ha a gyerek iskolába járt. Ezzel valószínűleg szereztek szavazatokat, de egy generációt végletesen és véglegesen tönkretettek, és végeredményben a cigányságnak ártottak a legtöbbet. A bűnözés tekintetében nyilvánvalóan nem a kormány manipulatív és provokatív kettős mércéje jelent segítséget, hanem amit mi akarunk megvalósítani: minden faluba rendőrt és a három csapás törvényét, mert ez a védelem az embereknek és az egész társadalomnak.

– Mintha a kormány nem lelkesedne azért, hogy az egyház segíteni akar a romáknak.
– Nem, mert akkor nem tudnák manipulálni őket az egyébként szélsőségesen gátlástalan és korrupt szervezeteikkel. Egyébként szép sikereket ért el az egyházi cigány pasztoráció, noha az állami támogatások tekintetében őket különösen sújtja a diszkrimináció. Az egyház ereje abban is van, hogy ezek a papok életközösséget vállalnak a rájuk bízottakkal. Példaként említeném Hofher József jezsuita atyát. Ellentétben azokkal a főliberális politikusokkal, akik kioktatni akarják a magyar társadalmat toleranciából meg "politikai korrektségből", miközben az ő elit iskolába járó gyerekének még véletlenül sincs cigány osztálytársa, és rózsadombi luxusvillájának kétméteres kerítésétől kilométerekre nem lakik cigánycsalád.

– A média és a baloldali pártok továbbra is műsoron tartják a melegek élettársi kapcsolatának a kérdését. Tényleg ez most a legfontosabb?
– Jellemző, hogy ezzel foglalkoznak, miközben ezer sebből vérzik az ország. Lényegében azt akarják kierőszakolni, hogy szűnjön meg az állam által a családoknak biztosított kedvezményeknél az "egy férfi, egy nő" megkötés, tehát legyen kivéve a "férfi, nő". Akkor viszont az "egy-egy" milyen alapon marad? Ha két azonos nemű kvázi házasodhat, akkor három miért nem? Akkor például milyen alapon tiltják a bigámiát vagy a többnejűséget? Hol van ennek vége? Akkor minden szexuális irányultságot így kellene elismerni, és közpénzből támogatni? Az adófizetők pénzéből az állam azért támogatja és védi a házasságot és a családot, mert ott születnek és nevelkednek föl a gyerekek, akik az időseket majd eltartják, a nemzetet meg fenntartják. A héten levélben kértem a köztársasági elnök urat, hogy ne írja alá, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrolra (az államfő időközben aláírta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt – a szerk.), tekintve, hogy érdemben nem különbözik attól, amit a KDNP javaslatára az Alkotmánybíróság egyszer már megsemmisített.

– Az SZDSZ a legfőbb hordozója ezeknek az antiértékeknek. Bejutnak a legközelebbi választáson a parlamentbe?
– Ha kiesnek, akkor Te Deumot mondok.

Pályakép

Semjén Zsolt 1981-ben érettségizett a Budapesten. 1984-ig hivatalsegédként dolgozott a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatnál, ekkor felvették a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémiára, s 1990-ben teológusi diplomát szerzett. A Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapító tagja. Az 1994-es országgyűlési választáson a KDNP országos listájáról bejutott az Országgyűlésbe. 1995-ben a KDNP-frakció helyettes vezetőjévé választották. 1997-ben rövid ideig a párt egyik alelnöke, majd több párttársával együtt kizárták a pártból és a frakcióból, emiatt jegyzői pozícióját is elvesztette. Rövid független képviselői munka után 1997 októberében az MDF képviselőcsoportjához csatlakozott. Az Orbán-kormány időszaka alatt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkára volt. A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF közös országos listájáról szerzett újra mandátumot, immár a Fidesz frakciójához csatlakozva. 2002-ben az újjáalakult KDNP elnökhelyettese, majd Varga László halála után a KDNP elnöke lett, 2003. december 6-án megerősítették pártelnöki posztján. Programja szerint a KDNP olyan önálló párt marad a Fidesz vezette szövetségben, amely tételesen vállalja a keresztény egyházak társadalmi tanait. A 2006. évi országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett az Országgyűlésben. A KDNP frakcióvezetője, illetve a Magyar Szolidaritás Szövetség társelnöke lett Orbán Viktor mellett. Az emberi jogi, kisebbségi, civil–   és vallásügyi bizottság tagja.

Részt venni az élet dolgaiban

Sem az alkotmány, sem a törvény nem korlátozza, nem korlátozhatja azt, hogy az egyház milyen kérdésben szólalhat meg. Hiszen az Evangélium küldetése térben-időben-témában egyetemes. Az egyháznak van üzenete a művészethez, hiszen maga a kultúra is a kultuszból ered. Van üzenete a tudományhoz, hiszen attól, hogy valami technikailag megtehető, abból nem következhet, hogy azt meg is szabad tenni, mert ha függetleníti magát a filozófiai, erkölcsi szempontoktól, akkor a horror sci-fi kategóriájába zuhan. És az egyháznak van társadalmi tanítása, amely része a teológiának, és aminek a hirdetése küldetéséhez tartozik. Ennek a szabadságnak a megkérdőjelezése egyenlő a vallásszabadság megsértésével.

Részlet Semjén Zsoltnak az Új Emberben megjelent egyik írásából

Az ünnep Szent Józsefé

A KDNP szerint meglehetősen sok politikai erő próbálta s próbálja kisajátítani napjainkban is május 1. ünnepét. Semjén Zsolt pártelnök szerint "május elseje alapvetően az ács Szent József ünnepe, maga a munka gondolata pedig egy mélységesen bibliai gondolat".

A tudás nem eladó!

A KDNP elutasítja a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló szabad demokrata és szocialista törvényjavaslatot, mert magyarellenes lépésnek tartja. A párt szerint inkább a magyar felsőoktatás személyi körülményeit kellene javítani és nem arra volna szükség, hogy külföldi egyetemek telepedjenek Magyarországra. A KDNP úgy látja az MSZP és az SZDSZ által benyújtott és az oktatási bizottságban múlt kedden megszavazott javaslat célja a hazai egyetemekétől eltérő feltételek megteremtése, miközben ezek a nemzetközi jellegű intézmények magyar állami támogatásban részesülnének. A javaslat tárgyalásakor a kormánypárti képviselők a versenyképesség fokozásával és az egyetemek alacsony színvonalával érveltek, pedig a magyar egyetemek jelentős része nagyon jól teljesít.

A KDNP honlapjáról

A tanulás becsülete

"A magyarországi cigány közösségek, de az egész magyar társadalom szempontjából sorsdöntő kérdés, hogy a következő egy-két évtized folyamán sikerül-e életre hívnunk egy olyan értelmiségi cigány réteget, amely a jövőben az egész roma közösség társadalomba való integrálódásának húzóerejévé válhat. További kérdés, miként sikerül elérnünk a tanulás becsületének visszaszerzését olyan néhány esztendő után, mikor is egy liberális oktatáspolitika teljesen lejáratta a pedagógusok és az iskola becsületét. Alapvető kérdés továbbá, hogy a cigányság felismerje saját érdekét, vagyis azt, hogy a piacképes tudás megszerzése fontosabb minden segélynél, és számukra is ez a legjobb befektetés."

Hofher József atya gondolatai a Cigánypasztorációs program bevezetőjében