Vallási antidiszkriminációs konferencia – Csepregi András: a vallások közötti párbeszéd a demokráciát erősíti
Budapest – A vallások közötti párbeszéd és tapasztalatcsere a demokráciát erősíti, ugyanis a dialógus során színesen és árnyaltan jelenhet meg az ember és kisebb-nagyobb közösségei – mondta Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője szerdán Budapesten. Forrás: MTI / Csatári Bence
Csepregi András Fotó: Bolla Zsuzsanna
A vallási sokféleség és a vallási antidiszkrimináció jogi szabályozása – a magyarországi és a határon túli vallási közösségek tapasztalatainak és teológiájának tükrében című szerdán kezdődött kétnapos konferencián a titkárságvezető előadásában rámutatott: a vallási tapasztalatcsere eredményeként „a demokrácia is sokkal valószerűbben, átélhetőbben, konkrétabban mutathatja meg magát”, ahogy egy angolszász kifejezés rávilágít, megvalósulhat „az együttélés művészete”.
Csepregi András az OKM egyházi kapcsolatok titkársága által szervezett rendezvényen kifejezésre juttatta, hogy a vallás Európában és másutt is, mindenütt jelen van a társadalmi nyilvánosságban, hiszen „a vallás az emberi lét alapvető formája: aki megfeledkezik a vallásról, elveszíti az életet”. Kitért ugyanakkor arra, hogy a vallás erőteljes jelenléte egymásnak ellentmondó következményekkel járhat, mert egyrészt gazdagíthatja az életet, de „pusztító feszültségekhez, háborúkhoz is vezethet”.
Szólt arról is, hogy a 2007-ben indult Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év programjának szellemében működő Progress Nemzeti Antidiszkriminációs Munkacsoport ülésén döntöttek arról: a vallási, hitbeli meggyőződésre vonatkozó diszkriminációval szembeni küzdelem témáját éppen a vallási sokszínűség és sokféleség tudatosítása, és az erre reflektáló párbeszéd felől kell megközelíteni. A párbeszéd segíthet a vallások közötti kölcsönös elfogadás erősödéséhez és a vallási alapú hátrányos megkülönböztetés visszaszorulásához - tette hozzá.
Beszédében cáfolta, hogy „a vallási szempontoknak a társadalmi nyilvánosságban történő erősödő megjelenése veszélyeztetné a társadalmi békét”, s erre hivatkozva vissza kellene szorítani a vallási nyelvet, szempontokat, tematikát. A vallás ugyanis „történeti folyamat és kulturális jelenség”, valamint „egyéni és személyes tapasztalat”, amely képes a tanulásra és a változásra – folytatta.
Az a keresztény például, aki közel jut annak megértéséhez, hogy mit jelent a holokauszt után zsidónak lenni, újragondolhatja a keresztény tanításban szinte kezdettől fogva jelentkező antijudaizmust, és ráébredhet, hogy az antijudaista tendenciák Jézus szándékával szemben alakultak ki. Ugyanígy, az a katolikus, aki találkozott az egyházán kívüli tiszta keresztény hittel, kétszer is meggondolja, hogy valakit eretneknek nevezzen – fogalmazott.
Csepregi András arra is felhívta a figyelmet, hogy a vallási tradíciók olyan érvelésekkel vannak átszőve, amelyek konfliktusokat tükröznek, és „képesek lehetnek újraéleszteni az egykori konfliktust a vele járó érzelmekkel és indulatokkal együtt”. Éppen ennek elkerülése érdekében van szükség a vallások közötti párbeszédre – hangsúlyozta.
