Utolsó simítások a stratégián
Hoffmann Rózsa elégedett azzal, amit elértek a felsőoktatási stratégia kidolgozásában. Az oktatásért felelős államtitkár lapunknak elmondta, egy kisebb viharon vannak túl, hiszen több oldalról is váratlan kritikákat fogalmaztak meg. Kifejtette, az előző évek gyakorlatával szemben az államtitkárság nem kész törvénytervezetekkel áll elő, hanem nyitott az egyeztetésre valamennyi szereplővel. Forrás: Magyar Hírlap / Pintér Balázs
„Elégedettek vagyunk az utolsó simítások előtt álló anyaggal, nem kellett olyan kompromisszumokat kötnünk, amelyeket nem szerettünk volna” – mondta lapunknak Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy tegnap folytatták az egyeztetést a felsőoktatási törvény koncepciójáról a felsőoktatásban illetékes szereplőkkel. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezte tárgyalásokon Hoffmann Rózsa szerint elérték, amit szerettek volna, ugyanakkor felidézte, az elmúlt időszakban több oldalról is váratlan kritikák érték az államtitkárságot. „Túl vagyunk egy kisebb viharon, amikor néhány érzelmektől túlfűtött vélemény is napvilágot látott” – fogalmazott Hoffmann Rózsa.
Mint mondta, a támadások alapja az lehetett, hogy novemberben nem precízen kidolgozott törvénytervezetet hoztak nyilvánosságra, hanem egy olyan dokumentumot, amely újfajta szemléletben született. „Olyasmit kértek ezen számon, amit a műfajából adódóan nem tartalmazhatott. Az utóbbi években az oktatás szereplői ahhoz szoktak, hogy kész normaszöveget tettek eléjük, amelyen már nem sokat lehetett módosítani” – mondta, s azzal folytatta, hogy ezzel a gyakorlattal ellentétben most valódi nemzeti konzultáció zajlik. A cél az, hogy megszülessen az új felsőoktatási törvény, amelynek szükségességét senki sem vitatja.
A jelenleg „összefésülés” előtt álló dokumentumról, amelyet a jövő hét közepén tárnak a nyilvánosság elé, Hoffmann Rózsa elmondta: keretjellegű összeállításról van szó, amely a felsőoktatási stratégia alapjaként szolgál. Az anyag két fejezetből áll, az első problématérkép olyan kérdésekkel, mint az oktatás színvonala, a tömegesedés, a felvételi követelmények, az állami szerepvállalás, a felsőoktatás irányítása, a vagyongazdálkodás vagy az intézmények nemzetközi szerepvállalása, kutatási, innovatív tevékenysége. A második rész az átalakulás alapelveit tartalmazza, rögzítve, hogy a felsőoktatásnak a közjót kell szolgálnia, és azt egyúttal Magyarország versenyképességének szolgálatába kell állítani. Hoffmann Rózsa közölte, a több hónapos konzultációsorozat eredményeit magán viselő, „alaposan végigtárgyalt” dokumentum szövegében a pénteki egyeztetésen már csak árnyalatnyi pontosítások történtek.
Nagy Anna kormányszóvivő a találkozóról tartott sajtótájékoztatón kifejtette, „nagyon bíznak abban, hogy a folyamat végén megszülető felsőoktatási törvényt mindenki a magáénak érzi majd”.
A református egyház vezetői az oktatási államtitkárral folytatott tegnapi tárgyalásukon jónak minősítették a magyar köz- és felsőoktatás tervezett átalakításának irányait.
