Ünnepi istentisztelet a Reformáció Napján Pápán
Pápa – A Reformáció napja alkalmából rendezett emlékünnepség október 31-én 17 órától az evangélikus templomban istentisztelettel folytatódott, melyen ifjabb Márkus Mihály, református lelkipásztor hirdetett igét. A közelgő Halottak napja, Mindenszentek napja kivetíti fényét vagy árnyát mindnyájunkra, erre a mai ünnepre is, amikor is a reformációt, az istenhez való megtérést ünnepeljük-mondta. Forrás: papa-ma.hu / Tóth Tamara
- Sokszor az ünnepeink formálissá válnak, megfásulnak. Sokan kötelező feladatnak érzik halottaik sírjánál leróni a tiszteletet. És elgondolkodtató az is, hogy miért vagyunk ma ilyen kevesen, akik ünnepelik a reformációt? Miért kövesedünk meg? Miért veszünk el a tradíciókban? Lesz-e majd 70 év múlva, aki ünnepeli a reformációt, a reformáció ünnepét? Lehetünk-e büszkék erre a napra? A reformáció jelentése: visszatérés istenhez. A világháborúban, 56’-ban, vagy 89’-ben volt lehetőségünk visszanézni arra a szennyre és mocsokra, amelyből Krisztus kiemelt minket. Személyesen megéltük-e már a Krisztus gazdagságát?
A lelkipásztor prédikációjában úgy fogalmazott, a reformáció a Krisztushoz való visszatalálás csodája, mind egyénileg, mind gyülekezetileg. Ezért ünnepeljük, ezért vagyunk mi ma itt azzal a hittel, hogy a megújulás lehetősége Istentől való- mondta ifj. Márkus Mihály.
Az ünnepi istentisztelet után a gyülekezet együtt vonult át a reformáció emlékműjéhez, ahol Polgárdi Sándor, evangélikus esperes mondott emlékező beszédet:
- Ma megemlékezünk a reformáció alapjainak pápai lefektetőiről, Sztárai Mihályról, aki hét év alatt folytonos küzdelemmel, sőt élete gyakori veszélyeztetésével 120 protestáns egyházat alapított, illetve Huszár Gálról, aki számos könyvet nyomtatott ki, és ő fordította le elsőként magyarra a heidelbergi kátét, s majd aztán fia adta ki először nyomtatásban.
A jelenlévők a közös imádkozás után elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklésével zárult a Reformáció napi megemlékezés.
