Turul az oltár fölött

Sokakban gyaníthatóan az a kép él Bethlen Farkasról, ahogy gulyáságyújával megérkezik a Kossuth térre, és ételt oszt a Gyurcsány-ellenes tüntetőknek. A verőcei polgármester imázsa újabb elemmel gazdagodott: immáron templomalapítóként is letette a névjegyét.

„Nálam a pihenés is munkával telik, ha időm engedi, megyek a tanyámra dolgozni. Akkor is a földemen izzadtam. Fölnéztem a szomszédos dombra, és jönni kezdtek a gondolataim arról, hogy a magyarság milyen mélyre süllyedt morálisan. Főleg a hitében van elfáradva a nemzet. Annyira nagy a baj, hogy ember itt már nem segíthet” – mesél a Kárpát-Haza Templom létrehozásának előzményeiről az amúgy református vallású Bethlen Farkas.

Az ötletet gyors megvalósítás követte. Az ország különböző pontjairól érkeztek adományok, hogy Verőcétől egy kilométerre, a polgármester által kiszemelt domb tetején minél előbb elkészülhessen a „magyarság reményteljes öszszefogását” szolgáló ökumenikus templom. A mintegy 10-15 millió forintba kerülő építkezés tavaly tavasszal kezdődött. Idén június 4-én, a trianoni évfordulón már a kettős kereszttel díszített templom avató ünnepségét tartották.

A gond csak az, hogy a nagy keresztény egyházak meghívott püspökei bojkottálták az eseményt. Sőt: Beer Miklós katolikus, Szabó István református és Fabiny Tamás evangélikus püspök közös közleményben hangsúlyozta, hogy az építmény nem nevezhető templomnak. A püspökök fontosnak tartják a magyar öszszetartozás ügyét, ugyanakkor – írták – „nem hallgathatjuk el súlyos fenntartásainkat az épület szimbolikájával, illetve a benne tervezett programokkal kapcsolatban. Keresztény templom szakrális középpontjába nem kerülhetnek Jézus Krisztus helyébe vagy mellé pogány mitológiai alakok.” Éppen ezért az egyházi vezetők a „Kárpát-Haza Templomot” csak emlékhelynek tudják tekinteni, „semmiképpen sem keresztény templomnak”. A polgármester nem titkolja csalódottságát, amiért a püspökök lemondták a részvételt, de a templom – avagy emlékhely – avatása így sem nélkülözte az egyházi részvételt. Jelen volt egy rangos unitárius személyiség, a helyi református lelkipásztor és például Csuka Tamás volt református tábori püspök, aki annak idején a Magyar Gárda legelső eskütételén is szerepelt.

A kifogásolt pogány szimbolika a templom üvegablakán látható, a kőoltár fölött. Az alkotás – tájékoztat Bethlen Farkas – a „turulmadarat ábrázolja, ahogyan Emesét a fénybe emeli”.

A püspökök tiltakozása szerint ez a gondolatkör kétségkívül része a nemzeti múltnak, de „még a kereszténység előtti hitvilághoz tartozik, s nem egyeztethető össze Krisztus-hitünkkel. Már korábban is többször felemeltük szavunkat a sajnálatosan elburjánzó újpogány jelenségekkel szemben, amelyek gyakran híveinket is összezavarják”.

Verőce polgármestere nem osztja az egyházak aggodalmát, igazából nem is érti, mi a probléma. A „pogány” szó – mondja – eredetileg azt jelenti, hogy „falusi, vidéki”. Úgy véli, csak azok tiltakoznak, akik ezzel nincsenek tisztában. Közbevetésünkre, hogy a „pogány” kifejezést a vallás régóta egészen más tartalommal ruházta fel, Bethlen Farkas filozófi ai okfejtésbe kezd. Mert hiszen mi az, hogy vallás? Vajon nevezhetjük-e az egyházakat a vallás kizárólagos letéteményeseinek? „Isten csak egy van, ez a lényeg!”, zárja rövidre a vitát.

Az emlékhelynek minősített templomnak a polgármester közlése szerint „sem szellemileg, sem erkölcsileg” nem ártott a hivatalos elhatárolódás. Esküvőket és keresztelőket rendeznek benne, a párok magukkal hozzák az egyházi hovatartozásuknak megfelelő papot vagy lekészt.

Valószínű, hogy a látogatók száma mostanság jelentősen nőni fog: kezdődik a szélsőjobboldali ifjúság kedvelt rendezvénye, a bőrfejű zenekarok fellépésével tarkított Magyar Sziget. A tábornak ebben az évben is Verőce ad otthont.