Szudáni egyetemen tanulmányozhatják az iszlámot magyar fiatalok
Közös konferenciák, nyelvtanfolyamok és egyetemi ösztöndíjprogramok – a Magyar Iszlám Közösség és a szudáni vallásügyi minisztérium együttműködésével jól járnak az arab kultúra iránt érdeklődő magyar diákok. Forrás: atv.hu
Ha az iszlám kultúra és arab nyelv iránt érdeklődő fiatal szerződést köt a Magyar Iszlám Közösséggel, akár több éven keresztül is térítésmentesen tanulhat a Kartúmi Egyetemen a Magyar Iszlám Közösség és a szudáni vallásügyi minisztérium együttműködési megállapodásának köszönhetően. Továbbá a magyar közösség arab nyelvtanfolyamokra, vagy iszlám vallási képzésekre is delegálhat jelentkezőket. Az Európában és Afrikában megrendezendő szimpóziumok a békéről, a vallási toleranciáról, a keresztény-iszlám párbeszédről és az együttélésről szólnak – mondta az atv.hu-nak a Magyar Iszlám Közösség vezetője. Bolek Zoltán még nem tudja, hányan jelentkeznének a nyelvi-vallási kurzusokra, de sok érdeklődőre számít, már csak azért is, mert a tanulni vágyóknak nem kell muszlim vallásúaknak lenniük.
A szúfi jó
„Azért Szudán, mert mi nem utasítjuk el a szúfizmust, és Szudánban a szúfizmus szinte minden válfaja megtalálható. Csak a vahabizmus van tiltva. Hat éve van jó kapcsolatunk az országgal, mely az idén komoly demokratizáláson ment keresztül” – indokolta a döntést az atv.hu-nak Bolek. (Emlékeztetőül: a húsz évig tartó polgárháborúban Szudán gazdasága összeomlott, több mint négymillió ember menekült el otthonából, és becslések szerint kétmillió ember vesztette életét. 2005-ben fölállították az ENSZ Szudáni Misszióját, s 5 év újjáépítés után, idén lehetett először több pártra is voksolni a választásokon. A szavazatok többségét a leköszönő államfő, Omar Haszan Ahmed el-Besír kapta. )
A terrorista szuvenírfotó
Az Európában működő harcos iszlám mozgalmak hármas tagoltságban működnek: egyszerre rendelkeztek politikai és katonai szárnnyal, miközben iszlám alapítványokon, oktatási és karitatív szervezeteken keresztül a terrormódszereket egyébként nem támogató lakosság széles körének a bizalmát is igyekeznek megszerezni. Hogy általánosságban milyen kapcsolatai vannak Boleknek Szudánban, azt nem tudni, viszont annyi biztos, hogy akad egy Kartúmban készült közös képe Bár Fatih el Hasszaneinnel, aki a 2001. szeptember 11-ei merényletek után a terrorellenes razziák elől visszamenekült Szudánba. (E fotó az egyetlen nyilvánosan hozzáférhető fénykép.)
Bűnös a hágai bíróság szerint
A radikális iszlám balkáni terjeszkedése már a nyolcvanas évek végén megkezdődött. Egy szudáni férfi, Dr. Fatih el Hasszanein diplomáciai útlevéllel Bécsbe érkezett, ahol 1987-ben létrehozott egy alapítványt, amely fedőszervezetként szolgált a radikális terjeszkedés támogatására. A kommunizmus bukása után a Harmadik Világ Segélyalapítvány (TWRA) érdeklődése elsősorban a Balkán és a kelet-európai országok felé fordult. El Hasszanein az iszlám világuralomért harcoló Muzulmán Testvériség nevű radikális szervezet tagja volt, onnan lépett át - a szervezet több más vezetőjéhez hasonlóan - az Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorcsoportba. A Hágai Nemzetközi Bíróság a balkáni háborús bűnösök elleni per során kivizsgáltatta a TWRA tevékenységét.
Betértek Oszama bin Ladenhez
A bécsi székhelyű alapítvány 1995-ig működött, amikor az osztrák hatóságok betiltották a tevékenységét. Hét év alatt több mint 400 millió dollár érkezett a számláira. A hatalmas összeg radikális iszlám támogatóktól és kormányzati forrásokból származott. Az osztrák hatóságok megállapították, hogy a finanszírozók között voltak állami támogatók is, Irán, Szaúd-Arábia, Törökország és Malajzia. Emellett azonban az alapítványt az al-Kaidához köthető személyek is támogatták, és egyes jelentések szerint a TWRA része volt az Oszama bin Laden irányítása alatt álló „Aranylánc" elnevezésű európai muszlim radikális pénzügyi hálózatnak. Illetve a TWRA kapcsolatban állt az első New York-i bombamerénylet kitervelőjével, Omar Abdul Rahman sejkkel is, aki 1993-ban megszervezte a Világkereskedelmi Központ elleni robbantást.
A magyar bázis
Hasszanein egyébként a kilencvenes évek közepén létrehozott Budapesten egy bázist. A Jótékonysági Békealapítványt a HVG értesülései szerint 1996 tavaszán jegyezték be a Fővárosi Bíróságon, tízezer dolláros tőkével. A három alapító közül az egyik a boszniai diplomata-útlevéllel rendelkező Hasszanein volt.
