Soha nem látott szintre helyezi az egyházi kapcsolatokat a következő kormányzat, ígérte korábbi interjújában Balog Zoltán. (Az Országgyűlés Civil és Vallásügyi Bizottságának elnökéről azt rebesgetik, hogy a jövőben kormányzati pozícióban lesz a Fidesz egyházügyi-felelőse.) Hogy a soha nem látott magasság konkrétan mit is jelent, azt Balog nem árulta el. Emlékeztetőül: az Orbán-kormány 1998 és 2002 közötti regnálása alatt az egyházügyeket a KDNP-s Semjén Zsolt vitte helyettes államtitkárként, és egy miniszterelnöki főtanácsadóval dolgozott együtt.

Milliárdos visszapótlás

Vélhetően tehát miniszteri szinten menedzseli majd a következő kabinet az egyházakat. Hogy ez lesz-e a formális titulus, az persze kérdéses, hiszen egyes forgatókönyvekben csúcsminisztériumokkal tervez a Fidesz – ebben a verzióban pedig az egyházügy a szociális, az egészségügyi, az oktatási szférát összefogó humánpolitikai tárcához tagozódna be. E struktúrában a részterületeket angolszász mintára államtitkárok vezetnék. Az alapkérdés, hogy az egyházügy önálló államtitkárt kapna, vagy egy személy felügyelné az oktatással együtt.

Félreértés ne essék, az utóbbi eset sem lekezelése az egyházügynek, sőt azt jelezné, hogy az egyházi szellemiségnek és intézményeknek kiemelt szerepet szán a kormány. Az a jelek szerint a minimum, hogy a következő kormány szigorúan tartja magát a Vatikán és a Horn-kabinet megállapodásához, és kiemelt normatívát biztosít az egyházi intézményekben tanulóknak. Illetve visszapótolja azt a 4,4 milliárd forintot amivel – egyébként az Állami Számvevőszék megállapítása szerint is – kevesebbet kaptak az egyházi iskolák, mint amennyit a vatikáni szerződés megállapít.

Hittel az utánpótlásért

Arról is hallani, hogy most megvalósulhat egy, a rendszerváltás óta újra és újra felbukkanó és mindeddig rendre lesöpört gondolat, a kötelező hitoktatás (más néven: etikai oktatás). Ami, ha politikailag értéksemleges, akkor az úgynevezett emberi értékeket adja tovább keresztény értékek néven, viszont ha az oktatás nem semleges, akkor erőteljesen alkalmas a világnézet-formálásra, ha úgy tetszik, a jobboldali szavazótábor utánpótlásának kinevelésre.

Ez önmagában azonban nem jelentene eget verő változást egyház és állam viszonyában, azonban több aggodalmas vélemény szerint felsejlik egy új szövetségi rendszer, amibe az új kormány a nagyobb autonómia ígéretével csábítaná be az egyházakat. Első lépésben vélhetően újra gondolnák az egyház-alapítási szabályokat. Azt ugyanis senki nem gondolhatja komolyan, figyelmeztet egy interjújában Balog Zoltán, hogy például a katolikus egyház őszintén fogadta el, hogy 100 fővel (az eredeti elképzelésekben ez a szám 10 volt) ugyanolyan egyházat lehet alapítani, mint az övé.

Kik a kóklerek?

Az egyházi cím megszerzését szigorító szabályok melletti érvelés egyébként tetszetős: ma sok esetben azért gründolnak egyesek egyházat, hogy állami támogatást, 1 százalékos felajánlást, illetve adókedvezményeket vehessenek igénybe. Ezeket a kóklereket pedig mindenképp ki kell szűrni. A kérdés persze az, hogy milyen grémium szűri meg a ma működő mintegy 230 egyházat. Hasonló súlyú ügyben, például a hivatalos nemzetiséggé nyilvánításban (egy nemzetiség is számos kedvezményben és támogatásban részesül) a parlament kétharmados többsége dönt.

Csakhogy most előállhat egy olyan helyzet, hogy egyetlen párt – a Fidesz – birtokolja a parlamenti többség kétharmadát, magyarán a rostáláskor egyetlen világnézet érvényesül. Mindenestre Balog álláspontja szerint a szabályozás megváltoztatásánál a jelenleg bejegyzett és tisztességes vallási tevékenységet folytató egyházakkal meg kell egyezni, és ez nem csak a négy történelmi egyházat jelenti. „Mert azért rajtuk kívül is vannak, akikkel komolyan meg lehet vitatni ezt a kérdést” – nyilatkozta Balog.

Természetes szövetség

A jelek szerint viszont a megmaradó egyházak a jelenleginél sokkal nagyobb önállóságot élvezhetnének, legalábbis többen arra következtetnek a fideszes egyházpolitikus tételéből, miszerint az egyházi kárpótlási törvénnyel az a gond, hogy nem teszi lehetővé az egyházak önálló gazdálkodását, azok ugyanis nem kapták vissza az ehhez szükséges javakat. Ebből a gondolatból viszont egyes vélemények szerint az világlik ki, hogy a Fidesz az államtól, de legalábbis a mindenkori kormánytól független egyházakban gondolkodik. Ez a jelenleg legnagyobb ellenzéki pártnak nem okoz gondot, hiszen az egyházak így is úgy is természetes szövetségesei, viszont egy baloldali kabinet életét alaposan megnehezíthetné.